A francia származású Alexandra David-Neel volt az első európai nő, aki 1924-ben betette a lábát a tibeti Lhászába. A kalandornő és spirituális gondolkodó izgalmas története 100 évvel később aktuálisabb, mint valaha.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2403/20240319potala-palota-tibet-kina.jpg?w=800&h=539&t=5)
Alexandra David-Néel 1928-ban Digne-les-Bains-ben, nem a gyógyvíz pihentető ereje miatt telepedett le a provanszi kisvárosban. A helyszín visszarepítette őt szeretett Tibetébe, amelyet négy évvel korábban, 1924-ben, 55 évesen, zarándoknak álcázva gyalogosan átszelt, hogy az első európai nőként belépjen a tiltott Lhászába.A párizsi születésű David-Néel az 1925-ben Franciaországba való visszatérése óta eltelt három évet azzal töltötte, hogy bejárta az országot, és előadásokat tartott, hogy megalapozza szakértői státuszát Tibetről és a buddhista filozófiáról.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2403/20240319labrang-labrang-kolostor-tibet-kina.jpg?w=800&h=535&t=5)
Az írásból származó jövedelméből saját házat vett a város szélén másfél hektárnyi földdel, és elnevezte „Samten Dzong"-nak, azaz „A tükröződés rezidenciájának".
A nemrégiben felújított Maison Alexandra David-Néel múzeum nyitva áll a látogatók előtt, hogy többet megtudjanak ennek az úttörő nőnek az életéről és kalandjairól. A 2024-es év a lhászai utazás századik évfordulója, amire a fenntartók két időszaki kiállítással is készülnek: egy március 31-ig látható fotókiállítással David-Néel lhászai útjáról, valamint a május 19-ig látható Golnaz Payani francia-iráni művész David-Néel utazásai által ihletett textilművekből álló gyűjteményével.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2403/20240319maison-alexandra-davidneel-alexandra-davidneel.jpg?w=800&h=460&t=5)
Tenzin Gyatso, a 14. Dalai Láma David-Néeltlelkes buddhistának nevezte, aki elsőként mutatta be a Nyugatnak az igazi Tibetet".Munkásságát – több mint 30 buddhizmusról és utazásról szóló könyvet – a spiritualitás és a keleti vallás nyugati értelmezésének megalakítójaként tartják számon.
David-Néel, Louise Eugénie Alexandrine Marie David néven született 1868-ban francia apától és belga anyától. Már fiatal korában nyughatatlan volt. „Ötéves koromtól kezdve, egy apró, koraérett párizsi gyermekként... vágytam arra, hogy túljussak a kertkapun, hogy kövessem a mellette elhaladó utat, és elinduljak az Ismeretlenbe" – írta az Utazásom Lhászába című könyvének előszavában.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2403/20240319alexandra-davidneel-portre-szazadeleji.jpg?w=800&h=1206&t=5)
Fiatal felnőttként az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország és Belgium között ingázott, anarchista és feminista körökben mozgott. 21 évesen, miután a párizsi Teozófiai Társulat könyvtárában elcsente a könyveket, áttért a buddhizmusra. Először 1894-ben utazott Indiába, hogy szanszkritül tanuljon.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2403/20240319maison-alexandra-davidneel-alexandra-davidneel1.jpg?w=800&h=499&t=5)
Visszatérése után az újságírás és a színpadi élet között ingázott opera énekesnőként, sőt Tuniszban a kaszinóban is dolgozott. A tunéziai fővárosban 1904-ben feleségül ment Philippe Néel francia mérnökhöz. Házasságuk nem volt szokványos, külön éltek, de a férfi 1941-ben bekövetkezett haláláig házasok maradtak.
Sok élete volt, mindegyiknek nagyon különböző arca volt, de mind a kor nagyszerű modernségét tükrözte" – magyarázta Nadine Gomez-Passamar, a Musées de la Ville de Digne-les-Bains, a Maison Alexandra David-Néelért felelős múzeumi szolgálat vezető kurátora.
Gomez-Passamar számára David-Néelt még figyelemre méltóbbá teszi, hogy nem polgári, vagyonos családból származik. „Mindent, amit elért, nagyon korlátozott eszközökkel érte el" – mondta.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2403/20240319sera-sera-kolostor-buddhista-buddhizmus.jpg?w=800&h=530&t=5)
1911-ben David-Néel elindult a legnagyobb utazására: egy 14 évig tartó Japánon, Koreán, Kínán, Mongólián, Indián és Tibeten átívelő odüsszeiára, amelynek csúcspontja a négyhónapos lhászai utazás volt. Tibet zárva volt a külföldiek előtt, Alexandra azonban a 13. dalai láma tanítása jóvoltából megtanult tibetiül, kolostorokban tanulmányozta a szövegeket, és 18 hónapig meditált magányos hegyi remeteségben a Szikkimi Királyságban (ma India egyik állama). Szikkimben találkozott egy Aphur Yongden nevű fiatal szerzetessel, aki útitársa és végül fogadott fia lett.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2403/20240319alexandra-davidneel-tibeti-ruha-buddhizmus.jpg?w=800&h=1576&t=5)
Mint emlékirataiban elmeséli, rablók és határőrök között navigált, főként az éjszaka leple alatt utazott. Jól jött az előadóművészi múltja, arcát a főzőedény korma sötétítette el, jakhaj-copfot viselt, miközben Aphur Yongden anyjának szerepét játszotta.
De a sikere Lhászában, ahol kalandor- és misszionáriustársai kudarcot vallottak, nem csak színészi képességeinek volt köszönhető. Ő magas rangú buddhista tanítóktól kapott beavatásokat, így célja máris legitimebb volt. Nagyon-nagyon jól ismerte a terepet, elvégre évekig élt Tibetben.
Lhászában két hónapig maradt, de mielőtt Yongdennel együtt elhagyta a várost, hogy elinduljon a Franciaországba vezető a hosszú útra, látogatást tett a Dalai Láma rezidenciájában, a Potala Palotában.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2205/20220505chinatibetlhasanight-cn-cn-horizontal.jpg?w=800&h=533&t=5)
Miután 1928-ban visszatért, provence-i házát fokozatosan kibővítette, többek között egy meditációs tornyot épített a ház közepén, amelynek tetején egy gyältsän, a tibeti győzelem jelképe áll. 1937-ben visszatért Ázsiába egy kilencéves utazásra, amely az utolsó volt számára. Utazásai finanszírozására eladta a Samten Dzong körüli földek egy részét.
Örökbefogadott fia, Yongden 1955-ben halt meg. David-Néel 100 évig élt, és 1969-ben, nem sokkal 101. születésnapja előtt hunyt el. Végrendeletében a Samten Dzongot és műveinek jogait Digne-les-Bains városára hagyta, de kikötötte, hogy titkára és élettársa, Marie-Madeleine Peyronnet továbbra is a házban lakhat.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2403/20240319maison-alexandra-davidneel-alexandra-davidneel2.jpg?w=800&h=502&t=5)
A műemléki védettségű, csodálatosan eklektikus ház tele van Alexandra utazásaiból származó emléktárgyakkal. A ma már múzeumként működő villában fotók, levelezések és utazási tárgyak gyűjteményén keresztül angol és francia nyelven követhetjük végig Alexandra David-Néel életének és hőstetteinek izgalmas történetét.
(Forrás: bbc.com)