Egy kis mozitörténelem - Híres helyszínek, ahol a mozizás megszületett

Lumiere testvérek, 35 milliméteres filmszalag, számozott széksorok és kávéházi vetítések - rövid, nem is feltétlen teljes, inkább csak érdekes mozitörténeti pillanatokat szedtünk össze címszavakban az első brit filmszínház megnyitásától kezdve, az amerikai kontinens legelső filmpalotáján át a magyar mozi szavunk megszületéséig. 

Amerika első filmpalotája: A Strand Theater

Atlanti-óceán túlpartján a mozizás hajnalán cirkuszi sátrakban fűztek filmtekercseket a vetítőgépekbe. A legelső, dedikáltan mozinak épített és állandó filvetítésre berendezett épület csak 1896. június 26-án nyílt meg Vitascope Hall néven New Orleans városában.

Az első amerikai moziterem megépítése a Mark testvérekhez, Moe és Mitchel Markhoz köthető, akiket azóta is az egyesült államokbeli filmszínházipar úttörőiként emlegetnek.

Hatásukra sorra nyíltak a kisebb filmszínházak, az 1910-es éveket már valóságos moziépítési láz jellemezte. 1914-ben New Yorkban például az első olyan filmszínházpalota is kitárta kapuját, amelynek mintájára a kontinens más részein is elkezdték alkalmazni a moziépítészet sajátos stílusjegyeit: az emelkedő széksoros berendezést, a kőszínházi épületeknél is alkalmazott erkélyeket, és a terem bármely pontjáról belátható óriás vásznas megoldásokat. Ez az első, már valóban filmszínházi palotának nevezhető épület pedig a Strand Theater volt.

A manhattani 47. utca és a Broadway sarkán álló Strand Theatre 1914. júniusi nyitásakorForrás: Wikipedia.org

A filmpalota egy millió dollárból épült, és szépen berendezett, eleganciát tükröző belsőtere volt. Még a New York Times is beszámolt a megnyitóról, sőt egy egész oldalon keresztül méltatta a helyszínt és annak társadalmi fontosságát. A színház hamar le is szerződött a Paramount Pictures filmgyártó céggel, és közel 15 éven át csak a stúdiójukban készült filmeket vetítette. 1928-ban azonban felfigyelt rá a Warner Bros, és meg is vette a mozit. A tulajdonsováltásnak köszönhetően egyre szélesebb lett a mozivászon, és egyre nagyobb a filmkínálat.

A mozilátogatók számí is nőtt, hiszen a 35 milliméteres filmek hőskorában nagy dolognak számított, amikor 1963-ban Spencer Tracy főszereplésével a már sokkal élesebb képélményt nyújtó, 70 milliméteres filmszalagról tudták levetíteni a Bolond, bolond, bolond világ (It's a Mad, Mad, Mad, Mad World) című kalandfilmet. Az idővel 1200 férőhelyesre és három termesre bővülö mozi 1987. február 8-án zárt be, majd egyszerűen lerombolták az épületet, hogy helyére felhúzzák a Morgan Stanley bank főhadiszállását.

Az első brit mozi: Regent Street Cinema

Nagy-Britannia első filmszínházi épületét a Regent Street 309-es szám alatt nyitották meg 1848-ban, igaz, akkor még jellemzően színházként használták. Az épület falai olyan csodákat láttak, mint Auguste és Louis Lumiere első vetítései brit földön. 

Regent Street Cinema belsőtereForrás: Regent Street Cinema / Facebook

A moziépület London központjában, néhány méterre az Oxford Circus metrómegállótól magasodik még ma is; hála az égnek ez nem úgy végezte, mint manhattani történelmi társa. Viszont filmvetítésre 1980-tól kezdve nagyon sokáig nem használták. Egészen 2010-ig kellett várni az újjáéledésére. Ekkor jött el az idő, hogy belevágjanak a felújításába, ami 3 évet vett igénybe, és több mint hatmillió fontot emésztett fel. De megérte a beruházás, mert a kupolaszerű mennyezetszerkezettel ellátott épület visszakapta az 1920-as évekbeli art deco stílusú belső dekorációját, éa 187 üléses moziterme is új életre kelt. Ma elsősorban konferenciateremként bérelhető, de sokszor működnek benne filmes műhelyek is.

Nagy-Britanniában a mozi születésének azt az időpontot tartják, amikor 1896 februárjában egy londoni vetítőteremben 54 vendég egyszerre nézhette meg a Lumiere testvérpár néhány rövidfilmjét.

A filmszínház különlegessége, hogy vetítőtermében 16 és 35 milliméteres filmszalagot még ma is ugyanúgy képesek lepergetni, mint ahogy a Super 8-as vagy a digitális 4K formátumban készülő filmeket lejátszani. A legizgalmasabb tulajdonsága azonban mégiscsak a filmvászon mögött lapuló, 1936-os John Compton-orgona, amelyet ritkán ugyan, de még ma is használnak vetítéseken a filmek zenei aláfestésére.

Az első filmszínház Budapesten

A legelső moziengedélyt szintén 1896-ban adták ki Budapesten, abban az évben, amikor egész Magyarország a megalakulásának milleniumát ünnepelte. A Budapesti Mozitörténeti Alapítvány oldalán találtuk az erről szóló határozatnak a szövegezését, amely így szól: "Határozat. Sziklai Zsigmond budapesti lakos kérelmére, hogy az Andrássy-út 41. sz. alatti helységében folyó évi június hó 13-tól kezdődőleg 30 kr. Belépti díj mellett fotográfiai mutatványokat tarthasson,...".

Corvin (Kisfaludy) köz, Corvin mozi, 1968Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

A mozi egy kalapüzlet helyén nyílt meg 1896 nyarán, de a a szomszédos Opera és a környék kőszínházainak árnyékában a szerény költségvetésből berendezett intézmény nem tudta megszólítani a az ott megforduló előkelő közönséget, ezért egy hónap után Sziklai Zsigmond és testvére kénytelen volt bezárni a kis helyiséget - olvasható a Hangosfilm.hu oldalán.

Az ezt követő években több vándormozi működött a fővárosban, egy-egy forgalmasabb téren. Sátras helyszínek voltak, hangos zenével és kikáltókkal. Ezt követően kávéházakba költöztek a vetítőgépek, először csak ingyenes vendégcsalogató műsorszámként, majd később külön belépődíjas programként. A mai művészmozik is innen őrzik ezt a kettős hagyományt.

Aztán Heltai Jenő "Bernát" című színdarabjában elhangzik ezeknek a vetítőhelyeknek a sajátosan egyedi megnevezése is, és megszületik a magyar mozi kifejezés.

Az első ilyen, eredetileg is mozinak épült mozgóképszínház Apolló néven 1908-ban nyílt meg, és a mai Corvin Áruház helyén állt, aztán 1915-ben a Royal szálloda épületébe költözött, ahol 1990 utáni végső bezárásáig Apolló és Vörös Csillag moziként működött.

Nagymező utca 22–24., a Radius Filmszínház esti fényreklámokkal (1938)Forrás: Fortepan / Danassy Károly

Már a múlt század tizes éveiben jártunk, amikor Décsi Gyula a budapesti Mozgókép Otthonban bevezette a számozott ülőhelyeket, a késő esti előadásokat - amelyek közül az utolsó hajnali egykor végződött -, és a két slágerfilmből álló műsort. Aztán Kamara néven megnyílt az első olyan mozi Budapesten, amelynek nyitható teteje volt, ugyanis a Hungária gőzfürdő úszómedencéjét alakították át nézőtérré.

Margó Tivadar (Rákóczi) utca 1., Fórum mozi (1963)Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára /

Az első hangos filmet, a zenés Singing Fool-t azonban már a Fórum moziban mutatták be 1929. szeptember 19-én, onnantól kezdve pedig apránként egyre több filmes műfaj került fel a hazai mozik vásznaira, és egyre több embernek lett heti, rendszeres szabadidős programja a moziba járás. Ez mára sajnos megváltozott, de annak azért örülhetünk, hogy vannak még művészmozik, ahova ugyanazért az élményért ülhetünk be, amiért száz évvel korábban is tették a mozirajongó elődök – és biztos nem a popcorn és papírpoharas üdítő volt az.

TIPP: A fővárosi mozik születéséről sokkal részletesebben a Budapesti Mozitörténeti Alapítvány oldalán olvashatok, de az oldal sajnos 2016 óta nem frissült.

Az eredeti cikk szerzője Szekeres Andrea.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek