Különleges égi jelenségekkel érkezik a nyári napforduló

Idén különleges jelenségekkel kényeztetnek bennünket az égiek az év legrövidebb éjszakáján. A Hold és két bolygó mesés, háromszög alakú együttállása és egy csillagfedés is megfigyelhető lesz a nyári napfordulón.

Ha tehetjük, mindenképpen menjünk ki a szabad ég alá június 21-én és 22-én este. A Svábhegyi Csillagvizsgáló blogjának szerzője szerint akár szabad szemmel, akár egy kistávcsővel vagy binokulárral felszerelkezve is szemet gyönyörködtető élményekben lehet részünk.

A kép illusztrációForrás: Stuart Curry/shutterstock.com

A csillagászati nyár kezdete

Június 21-én a nyári napfordulóval veszi kezdetét a csillagászati nyár. A Föld északi félgömbjén az évnek ezen a napján a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka. A nappalok és az éjszakák váltakozó hosszát a Földünk forgástengelyének ferdesége okozza. Az északi félgömb nyári napfordulója az a pillanat, amikor a Föld és a Nap középpontját összekötő egyenes a lehető legnagyobb értéket, 23,5 fokos szöget zár be az Egyenlítő síkjával, miközben a Nap az északi félgömb egén látszik. A nyári napforduló időpontja előtt a Nap égbolton látszó delelési helye minden nap egyre északabbra halad, míg a napforduló után egyre délebbre látszik mozogni. Ezen a napon az Északi-sarkon és az északi sarkkörön egész nap a horizont felett marad a Nap, Magyarországon pedig nagyjából 16 órán át tart a nappal. Ezzel ellentétben a déli sarkkörön, illetve a Déli-sarkon ezen a napon teljes sötétség uralkodik.

Bolygóegyüttállás

Bár június 21-én a hosszan tartó nappal miatt későn sötétedik, érdemes megvárni, hiszen este 10 órakor érdekes együttállásnak lehetünk tanúi: akkor ugyanis a vékony holdsarló 5 fokos közelségbe kerül a Vénusszal, a Vénusztól szintén körülbelül 5 fokra pedig felfénylik a vörös bolygó, a Mars. Mivel azonban a Hold ekkor igen alacsonyan, mindössze 13 fokos horizont feletti magasságban helyezkedik majd el, érdemes egy fáktól, épületektől és egyéb akadályozó tényezőktől mentes horizontú helyről figyelni a mesés háromszöget.

A kép illusztrációForrás: Free-Photos/Pixabay

Ha szerencsések vagyunk, és sikerül olyan helyet találnunk, ahonnan jól látszik a horizont, a Hold közelében, a Rák csillagképben észrevehetjük az M44-es számmal jelölt Messier-objektumot, a Jászol-halmaznak nevezett csillaghalmazt is.

A Jászol-halmaz nyílthalmaz, azaz olyan csillagok társulása, amelyek egymáshoz közel, azonos csillagközi felhőből keletkeztek, ám nem tartja össze őket gravitációs kölcsönhatás. Az ilyen halmazokban általában fiatal, kék, fényes csillagok találhatóak, amelyek egymáshoz való közelségük miatt igen látványosak. A Jászol-halmaz azon kevés mélyég-objektumok egyike, amely szabad szemmel is látszik.

Ha a napforduló napján esetleg borult eget fognánk ki, akkor se csüggedjünk, hiszen ez a szép háromszög alakú együttállás, ahogy a közelében lévő M44 nyílthalmaz is, másnap, június 22-én este is kiválóan fog látszani. Ekkorra a Hold sarlója 12%-os fázisról 16%-osra „dagad".

A kép illusztrációForrás: Shutterstock/Astrostar

Csillagfedés

Ha június 21-én este sikerül derült ég alatt megfigyelnünk a Holdat, érdemes magunkkal vinni egy binokulárt is, hogy tanúi lehessünk annak, amint a HD 76475 jelű csillag elhalad a holdsarló mögött: a belépés időpontja 2023.06.21-én 22:25-kor, a kilépés pedig szűk fél órával később, 22:45-kor történik meg.

A  HD 76475 egy, a Földünktől nagyjából 630 fényévnyi távolságban található, a Napnál körülbelül 10-szer nagyobb átmérőjű, sárga színű csillag, amely a Rák csillagképben található, a Jászol-halmazhoz hasonlóan.  Mivel a csillag látszó fényessége 7 magnitúdó, ez az átvonulás szabad szemmel nem kivehető, viszont egy kisebb távcsővel kiválóan látszik.

Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek