India élő, lélegző hídjai egyedülállóak a világon

A hatalmas dél-ázsiai ország mindig is toplistás úti célnak számított, hiszen változatos természeti tájaival, több mint 5000 éves múltra visszatekintő történelmével, gazdag kultúrájával és gasztronómiai különlegességeivel lenyűgözi az utazókat. A világon egyedülláló kuriózumai az ember és a természet harmonikus együttélésének mesteri bizonyítékai, a fagyökerekből épült, élő és lélegző hídjai.

Az északkelet-indiai Asszám és Banglades között található Meghálaja állama, itt találhatók, itt lehet átkelni a természeti építészeti csodaként emlegetett élő hidakon. India leghíresebb ilyen hídjának egyike, amelynek neve Jingkieng Jri of Meghalaya, az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

Turisták kelnek át az UNESCO világörökségi listás Jingkieng Jri of Meghalaya hídonForrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/David Talukdar

Eddig körülbelül 70 hidat azonosítottak és tanulmányoztak Meghálaja államban. Ezeket a hihetetlen átjárókat a természet-alapú építészet igazi remekeinek tekintik, amelyek egyedülállóak a világon. Az átkelők összekötik a területen keresztül kanyargó falvakat, és amellett, hogy stratégiailag hasznosak, gyönyörűek, és szürreális látványt is teremtenek.

Khasi törzsből származó gyerekek sétálnak egy élő gyökérhídon, amelyeket a törzs tagjai készítettek gumifák gyökereibőlForrás: DAVID TALUKDAR / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP

A legtöbb híd meredek lejtőkön áll 50 és 1150 méter közötti magasságban. Az ilyen élő átkelőket leggyakrabban a gumifa gyökereinek felhasználásával készítik, melyek hosszúsága elérheti az 50 métert is, ráadásul évszázadokig képesek tartósak maradni. Ezek a gyökerek olyan erősek, hogy ellenállnak a rossz időjárásnak és több száz ember súlyával is simán megbirkóznak.

Egy élő gyökérhíd Kongthong falu közelében, ahol egy fiatal fa hajlékony léggyökereit használják fel a híd új korlátjának elkészítéséhezForrás: Anselmrogers/Wikipedia

A hidak az őslakosoknak és a környéken lakóknak köszönhetőek, akik gumifákat ültettek a folyók partjára vagy a szakadékok szélére. Amikor a kiálló gyökerek növekedni kezdenek, bambusz szerkezetek köré tekerik, majd az ellenkező part felé irányítják őket, a természet pedig elvégzi a többi munkát.

Egy "emeletes" élőhíd is található errefelé a dzsungelbenForrás: Shutterstock

A gyökerek megnyúlnak, és egyre erősebb, összetettebb, szilárdabb szerkezetet alkotnak, mígnem a falvakat összekötő átjárókká válnak, amelyeken egyszerre több száz ember is átkelhet. Egy élő híd megszületése persze évekbe telik, de semmit sem bíznak a véletlenre. Időnként a falu emberei és a helyi lakosok gondozzák ezeket az építményeket, hogy tovább élhessenek.

A helyiek gyakran foglalkoznak a hidak építésével, karbantartásávalForrás: NurPhoto via AFP/David Talukdar/NurPhoto/David Talukdar

Aktív gondozás nélkül sok híd elpusztult vagy elvadult, és használhatatlanná vált. Szerencsére ma már egyre inkább odafigyelnek az időközben turistalátványossággá is váló, természet és ember alkotta építményekre, amelyeket nap mint nap igénybe vesznek az arra járók.

(Forrás: siviaggia.it)

 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek