Híd Spanyolország és Marokkó között? A végén még valóra válik!

A terv nem újkeletű. Spanyolország és Marokkó is ülnek már rajta egy ideje, de úgy néz ki most végre felgyorsulnak az események. A két ország egy új tenger alatti alagutat szeretne, ami majdnem pont a Gibraltári-szoros alatt futna, és körülbelül fél órára csökkentené a két kontinens közti utat.

A La Manche csatorna alatt futó Csatorna-alagút, vagy Csalagút példájára Spanyolország és Marokkó egy több mint 40 kilométer hosszú alagúttal kötné össze az európai és az afrikai kontinest. Ezen a terven dolgozgat, kisebb nagyobb leállásokkal már évek óta a két ország. Arról, hogy az események felgyorsulni látszanak, a Frankfurter Allgemeine Zeitung számolt be.

GibraltárForrás: Shutterstock.com

Az új alagút a jelenlegi elképzelések szerint Gibraltártól keletre, Tarifa közelében indulna és Tangernél érne véget, és majdnem 30 kilométer hosszan a tenger alatt futna. Ha elkészül, akkor fél óra alatt át lehetne érni az egyik kontinensről a másikra. Ha pedig a nagysebességű vonatok közlekedését is meg lehetne oldani, akkor néhány óra alatt Madridból Marrakesbe, Rabat és Casablanca városába utazhatnánk. Ez lenne aztán az igazi spanyol kiruccanás. Két kontinenst egy fenékkel. 

Bár a tervek iránt már egy ideje az EU is érdeklődik, mivel így létrejönne az első vasútvonal Afrikába, a munkálatok valamilyen okból mindig lelassulnak. A jóslatok szerint, ha a két ország végre belevágna az építkezésbe, az körülbelül 15 évet venne igénybe és legalább 5 milliárd eurót kéne rááldozni.

Valami elindulni látszik

A Frankfurter Allgemeine információi szerint a marokkói kormány nemrég hivatalosan is felkérte a Nemzeti Tanulmányi Társaság főigazgatóját, hogy készítsenek tanulmányokat a Giblaltári-szorosról, melyek segíthetnek előremozdítani a projektet. A spanyol parlament pedig 750 ezer eurót biztosít egy új tanulmány elkészítésére a jövő évi állami költségvetésből.

Régi információstábla Tarifa Costa de la Luz nevű tengerpartjánForrás: Shutterstock.com

A tanulmányok eredményeit végül az állami tulajdonban lévő Secegsa cég tudja majd hasznosítani, melyet 40 évvel ezelőtt alapítottak arra a célra, hogy legyen egy vállalat, ami össze tudja fogni ezt a hatalmas munkát, ha egyszer beindul. A céget aztuán alapították, hogy I. Juan Carlos spanyol király és II. Hasszán marokkói uralkodó 1979-ben Fez városában megegyeztek a tervről.

Eredetileg még egy úszó híd is szóba jött

Több próbálkozás is elakadt menet közben, és az évek alatt felröppentek nagyon utopisztikus elképzelések is. A Punta Canales és Punta Cires közötti "Canón del Estrecho" alagútváltozat 14 kilométer hosszú lett volna, de geológiai okokból 900 méteres mélységben kellett volna fúrni. Ahogy ezt, úgy egy híd ötletét is gyorsan elvetették. Fesztávjának legalább 5000 méteresnek kellett volna lennie, tornyainak pedig több száz méter magasnak.

A "Canón del Estrecho" alagútváltozat látványterve a La Razón spanyol online magazin szerintForrás: LARAZÓN.es

 Sőt, kezdetben szóba került egy alagutakkal és mesterséges szigettel ellátott úszóhíd is. De az eredeti terv ezeknél sokkal régebbi. 1869-ben Jean Baptiste Berlier francia mérnök hozta szóba, aki Párizsban feltalálta a pneumatikus postázó csöveket.

A korábban említett 15 éves építkezési terv és az 5 milliárd eurós költségkeret a szakemberek és a Secegsa cég szerint is optimistán hangzik, hiszen ez lesz az egyik legdrágább ilyen típusú építési projekt ebben az évszázadban, és tele lesz komoly műszaki kihívásokkal.

Az "elDiario.es" szerint a terv előrehaladtát az is jelzi, hogy a spanyol tervezők kapcsolatban állnak a baden-württembergi Herrenknecht AG-val, mely az alagútfúró gépek piacvezető előállítója. „Tekintettel a fúró- és meghajtórendszerek műszaki fejlődésére, valamint a tengerfenéken épített mélyalagutak terén szerzett közelmúltbeli tapasztalatokra, egyre kedvezőbbek a kilátások" – mondták a Secegsa szakemberei.

Hogy mi lesz a folytatás, vagy lesz-e egyáltalán, mi is kíváncsian várjuk, és jelentkezni fogunk az új információkkal, ha érkeznek.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek