Már elképzelni is bizarr egy kicsit. Milyen lehetett a szőrös csiga? Sajnos nem pont olyan, mint amilyenre a legtöbben elsőre gondolunk. A 99 millió éves burmai borostyánban megtalált szárazföldi csigafaj házának a peremén találhatók a rövid, sörteszerű szőrszálak, ami vélhetően evolúciós előnyhöz juttatta a puhatestűt - közölte a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum.

A csigakövületet egy krétakori borostyánbányában fedezték fel. A burmai borostyánban a Tarebia granifera családba tartozó csigák összesen nyolc faját azonosították eddig. Az újonnan leírt csigafaj héján lévő finom szőrszálak mindössze 150-200 mikrométeresek (0,15-0,20 milliméter).

Nem szokatlan egyébként, hogy a megkövült, szárazföldi csigák házát bordák, szőrszálak, csomók vagy redők díszítik, ezek azonban bonyolult kialakításúak és rendszerint valamilyen meghatározott célt szolgálnak.

A szőrszálak segíthetnek az állatnak például könnyebben megkapaszkodni egy növény szárán vagy levelén. Az is meglehet, hogy gondoskodtak a csiga hőszabályozásáról vagy védték a csigaházat a szétbomlástól a trópusi erdők nagyon savanyú talajában és az avarban. A sörték álcaként is szolgálhattak vagy közvetlen támadástól védhették a csigát. A tudósok azt sem zárják ki, hogy a szőrszálak előnyt jelentettek a nemi szelekciónál.

Forrás: MTI / Spektrum.de