Egy hajóroncs, ami bizony nem kincseket és csodákat rejt

A legtöbb kutatóállomás, melyek a tengerek és óceánok ökoszisztémájával foglalkoznak, rajonganak a hajóroncsokért, mivel az elsüllyedt hajók a legtöbb esetben mesterséges zátonyokként teremtenek otthont számos tengeri faj számára (a Shackleton's Endurance nevű hajóroncsért például megőrültek a tengerek lakói). De új kutatások feltárták, hogy egyes elsüllyedt hajóknak igen negatív hatásuk is van a környezetre.

Egy második világháborús német hajóroncs például, amely 80 éve ül a tengerfenéken, szennyező anyagokat - veszélyes nehézfémeket -szivárogtat ki a vízbe és az iszapba maga alatt - olvasható az IFLSience oldalán.

A kép csak illusztrációForrás: Shutterstock.com

A hajóroncs a V-1302 John Mahn nevű hajó, amely az Északi-tenger belgiumi részén süllyedt el. Kezdetben egy német halászhajó volt, de később a második világháború alatt járőrhajóként fogták munkába. Ezen idő alatt támadta meg a brit királyi légierő 1942-ben, és végül el is süllyesztette.

A feltételezések szerint az első és a második világháborús hajóroncsok szerte a világon, együttesen körülbelül 2,5 millió és 20,4 millió tonna közötti kőolajszármazékot őriznem a gyomrukban. Ami azt mutatja, hogy bár érdekesek a kutatók és búvárok számára, tele vannak szennyező anyagokkal.

Hogy megállapítsák ezek a szennyező anyagok milyen hatással lehetnek a környezetre, a tudósok üledékmintákat vettek a V-1302 hajóról és a közvetlenül körülötte lévő tengerfenékről. Az elemzések kimutatták, hogy a hajóroncs számos mérgező és szennyező anyagot szivárogtat ki a környezetbe, köztük nehézfémeket (például nikkelt és rezet), policiklusos aromás szénhidrogéneket (a szénben, kőolajban és benzinben található vegyi anyagokat), valamint arzént és robbanásveszélyes vegyületeket.

A V-1302 John Mahn hajó roncsaForrás: VLIZ Science fotója

A kutatásba azért kezdtek bele a Genti Egyetem kutatói, mert szerették volna látni, hogy a Belgium környéki vizek helyi mikrobaközösségeit mennyire formálják az itt elsüllyedt régi hajóroncsok. Illetve még mindig hatással vannak-e a környező üledékre - magyarázta a tanulmány vezető szerzője Josefien van Landuyt, a Genti Egyetem közleményében.

A mikrobiológiai elemzés pedig végül azt tárta fel, hogy a szivárgó hajóroncs nemcsak a közvetlen környékét, hanem a tengerfenék mikrobiomját is megváltoztatta. Ennek az az oka, hogy vannak olyan furcsa mikrobák, amelyek kifejezetten vonzódnak a korábban említett policiklusos aromás szénhidrogénekhez, ezért ezeket nagyobb koncentrációban találták meg a legszennyezettebb területeken.

A mikrobák másik csoportja, a szulfátredukáló baktériumok, például a Desulfobulbia, a hajóroncs testén élték fel, és hozzájárultak annak korróziójához. A fenti, angol nyelvű videóban láthatjuk a hajó eredeti formáját. 

„Bár a roncsok legtöbbször mesterséges zátonyként funkcionálnak, és óriási történetmesélő értékkel bírnak, nem szabad elfelejteni, hogy veszélyes, ember alkotta tárgyak is egyben, melyeknek nem szabadna ott heverniük ahol vannak, mert nem részei a természetes környezetnek" - folytatta van Landuyt. Manapság éppen ezért nem is hagyják ott az elsüllyedt, új hajóroncsokat, ahol baleset, vagy támadás érte őket.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek