Baráti társaságunknak január elején pattant ki a fejéből, hogy a március 15-i hosszú hétvégére el kellene utazni valahová. Általában a belföldi úti célokra szavazunk, de átfutva a diszkont légitársaságok kínálatát, szinte a fejünkhöz vágták, hogy „Repüljetek Bari városába! Fizetjük a repjegyetek majdnem 80%-át, csak induljatok már el!" Engedtünk a kísértésnek, és azonnal nekiláttunk szervezkedni!
Ha egy-két éve rákerestünk volna a dél-olasz Puglia (Apulia) régió érdekességeire és ismertebb városaira, a leírás első mondata az lett volna, hogy a külföldiek ezt a részét az országnak alig ismerik; városait még nem fedezték fel maguknak.
De mindez a múlté, hiszen ma már ott van Olaszország híres régiói között, méghozzá az olyan varázslatos és képeslapra illő helyszínek miatt, mint Matera, Polignano a Mare, Monopoli, Ostuni vagy Alberobello. De egyik legnagyobb kikötője Bari (ejtsd: Bári) is egyre ismertebb az utazók körében. 5 fős baráti társaságunk is ide tartott.
Bari egy autentikus, az olaszokra jellemző kiabálva beszélgetéstől hangos, néhol bizony koszos, de felettébb barátságos város, amelyet korábban a munkásosztály kikötőjének tartottak. Egy ideje azonban újra virágkorát éli, és tele van energiával, lendülettel és finom ételekkel.
Hogy több pénzünk maradjon egy jó szállásra, illetve visszafelé megtömhessük mindenféle olasz finomsággal az öt főre jutó egy bőröndünket, amit felvihetünk a gépre, ezért gyorsan lecsaptunk a legolcsóbb repülőjegyekre a Ryanair oldalán. A biztonság kedvéért oda-vissza foglaltunk magunknak 1590 forintért ülőhelyet, a cuccainkat pedig hátizsákokba zsúfoltuk, amik még telepakolva is simán befértek a szemközti ülés alá, így ezekért nem fizettünk plusz költséget. A repülőút szinte percre pontosan másfél óra volt.
A város könnyen felfedezhető gyalog és biciklivel is, aminek köszönhetően tenger menti panorámaútja, az óváros és a fontosabb kulturális nevezetességek, melyeket mára szépen felújítottak, egytől-egyig beleférnek egy egynapos városnézésbe. Még talán úgy is, hogy időnként leülünk forró panzerottit (töltött lángos) enni, vagy egy tányér orecchiette tésztát, amit a tésztakészítő asszonyok sodornak Bari kanyargós óvárosának egyik utcájában.
Mindenkinek más az igénye szállások terén. Ha valaki a belvárosban, egy csinos hotelben szeretne lakni, kilátással a tengerre, arra is megvan a lehetőség Bari városában. De ha a helyi atmoszféra is megteszi, akkor remek Airbnb lakásokat lehet kifogni a kacskaringós, erkélyes és spalettás, kissé megkopott, de hangulatos sorházak sűrűjében. Az általunk választott nappalis és hálószobás, nagy konyhás, erkélyes lakás (Calefati House), egy főnek 31000 forint volt 5 éjszakára, bekészített csomagolt croissant-okkal, ásványvízzel és egy hónapra elég kávékapszulával a kávégéphez.
De ha már itt járunk, a város legjobb elviteles pizzáját sem szabad kihagyni, amit a Pizzeria di Cosimo Mauro-ban sütnek, a város legjobbnak ítélt panzerottijával együtt. A lámpafüzérekkel kivilágított Largo Albicocca térnél nehéz hangulatosabbat találni. Bár ha kellemes az idő, sötédetés után szinte minden óvárosi téren (Piazza dell'Odegitria) kigyúlnak a melegfényű lámpák és fényfüzérek; az éttermek teraszai pillanatok alatt megtelnek, és mindenki egyszerre indul vacsorázni.
A hangulat szinte leírhatatlan, hiszen az egyik helyen forró pizzákért állnak sorba a vendégek, a sarkon gelatot lapátolnak, kicsit arrébb pedig egy hölgy éppen hozzákezdett a La Parmigiana di Melanzane összeállításához (sült rakott padlizsán) egy kis sátor alatt, és fennhangon magyarázza a kedves vendégnek, hogy itt bizony még egy darabig nem lesz kiszolgálás, mert ennek az ételnek még össze is kell sülnie. "Jöjjön vissza később, vagy egyen pizzát."
Bari repülőtere nem túl nagy, így nem kell attól tartani, hogy eltévednénk rajta. Hogy bejussunk a városba érdemes a vonatközlekedést választani. A lejárót és az automatákat a reptér kijáratától pár lépésre találjuk. A szállásunk helyétől függően mehetünk a főpályaudvar felé, ahonnan a környéki vonatok és buszok indulnak, vagy az északi irányba, de az már inkább az ipari negyed. Az Aeroporto megállótól a Stazione di Bari centrale megállóig, vagy az előtte lévő, a lakónegyedekhez közelebbi Quintino Sella megállóig 5.20 euró a menetjegy. A menetidő pedig kb. 25 perc.
Ingyenes városnézés Bari legszebb részein
Ha jól beszélünk angolul, vagy van a csoportban, aki vállalja a szinkrontolmácsolást, mindenképpen érdemes egy vezetett túrát tenni Bari városában. Mi is kerestünk egy ilyen lehetőséget, de közben azt is tudtuk, hogy léteznek olyan túrák, melyek becsületkassza alapon működnek. Ennek az a lényege, hogy nincs megszabott díja a vezetésnek; a jelentkezők akár össze is dobhatják az átadni kívánt összeget a túra végén.
Így működik a Free Walking tour Bari is, ahol idegenvezetői képesítéssel és igazolvánnyal rendelkező vezetők viszik a csoportokat, de a hangulat sokkal lazább, mint egy általános túrán. A sok-sok érdekes infó mellett játékok és feladatok várnak ránk, illetve helyi lakosú idegenvezetőnk, a mi esetünkben Francesco, olyan bennfentes tippeket ad a legjobb pizzériákról, bárokról, partszakaszokról és kirándulási helyekről, amilyeneket útikönyvekből sem tudnánk kihámozni.
Az oldalukon keresztül kiválasztjuk melyik túrán szeretnénk részt venni, melyik megadott időpont jó nekünk, hányan mennénk a túrára és már kész is a foglalás. Pár perccel később megjön az email a találkozó helyéről, aztán majd még egy emlékeztető a túra előtt egy nappal.
Az ő vezetésével fedeztük fel például a gyönyörű 12. században épült Basilica di San Nicola bazilikát, melyet Szent Miklós ereklyéinek tiszteletére emeltek. A bazilika és az előtte nyíló tér a Bari Vecchia, vagyis az óváros örökségvédelem alatt álló labirintusának egyik kapuja. Többek között innen is bevethetjük magunkat az ősi város erkélyei alá, amiket hatalmas lepedőkkel takarnak le a hőség elől, és ahol egy napi mosás után, mindenki tudja milyen minták vannak Francesco új pizsamáján.
Ezekben az utcákban gyorsabban terjednek a jó és a rossz hírek, mint a rádióban, és a városban itt a legtisztábbak az utcák, mivel mindenki a saját portájáért felelős. Elfelejteni pedig nem szabad a takarítást, mert a három szintes házak legfelsőbb szintjéről megszól minket a nagymama vagy az üknagymama, és a végén vacsorára nem kapunk mást, csak egy szelet vajas kenyeret.
Az egyik legjobb fagyizó az óvárosban: Gelato Gentile
Polipra és friss nyers halakra specializálódott ajánlott étterem: La Tana del Polpo
Az egyik legjobb focaccia a városban: Panificio Fiora és a Panificio Santa Rita
Bár a szombati halpiacról most lemaradtunk, de az olasz piaci élményt megtapasztaltuk a Mercato Coperto területén, ami egy elhagyott dohánygyárban kapott helyet. Bari városa elrabolta a szívünknek azt a részét, ami a kicsit lepukkant, de hangulatos, késő délutánonként arany fényben fürdő helyszínekért dobog.
Háromrészes cikksorozatunk következő részében Polignano a Mare felettébb szeles, de annál lenyűgözőbb tengerparti városkájába, illetve Alberobello hófehér trullói közé utazunk. Tartsatok velünk!
Címlapkép: Piazza Mercantile, Bari; Forrása: Shutterstock.com / Ungvári Attila