Nem igazán társasági téma, de sokaknál egy utazás meghatározó szempontja, hogy ahová tartanak, ott milyenek az illemhelyek. Sőt, milyen közel vannak egymáshoz, és mennyibe kerül a használatuk.

Kisebb dolgok elvégzésében a férfiak idáig előnyben voltak, de most a nők is sokkal több helyen, kényelmesebben, higiénikusabban tudják letudni a kis dolgokat. Hol másutt oldották volna meg ezt a problémát, mint Párizsban, ahol a piszoárok az utca képéhez tartoznak, és a világ legtermészetesebb dolga, ha egy férfi nagy sietve betér oda.

De egy nő? Nos, a formatervező Louise Raguet éppen azt a feladatot tűzte ki diplomamunkájában, hogy készítsen egy női piszoárt, amely tökéletesen megfelel a női anatómiának, a nők ösztönös guggoló helyzetének. A végeredmény egy olyan piszoár lett, amire nem kell ráülni, nincs benne vízöblítés, de a végtermék könnyen felhasználható mezőgazdasági célokra.

Igen, a piszoárban csak kisebb dolgokat lehet elvégezni, a papír külön gyűjtőbe kerül. A Marcelle-nek nevezett alkalmatosság már bizonyított nagy tömegrendezvényeken, fesztiválokon, és mielőtt kikerült volna az utcára, a kórházakban is. A közönség azért szerette, mert sokkal kisebb a sorban állás előtte és nem kell ráülni. A szervezők és a városi illetékesek azért, mert összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint bármely más illemhely.

Ami belekerül, abból műtrágya lesz. Ennek is óriási jelentősége van, mert a városok víztisztító rendszereit tehermentesíti, és így sokkal kevesebb gyógyszermaradvány, hormon kerül a vizekbe. A Marcelle-ben - áttételekkel - száraz műtrágya keletkezik, amiből ezeket a maradványokat a földben termesztett növények nem szívják fel. Így a vizelet nitrogén-, foszfor-, káliumtartalma gyorsan újrahasznosul. De, a lényeg, hogy a hölgyeknek hamarosan nem kell aggódniuk, hol találnak legközelebb illemhelyet.

Forrás: Le Monde, Les Grands Voisins