A Gecsemáné- vagy Getszemáni-kert az Olajfák hegyének lábánál található. A Biblia szerint elfogása előtt itt bátorította Jézus tanítványait, és itt adott utasításokat nekik, hogy miután őt keresztre feszítik, mit tegyenek. A bibliai helyszíneket bemutató sorozatunk harmadik része következik.
Lukács így beszél erről a jelenetről: „És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is." De vajon létezik-e ez a sokat emlegetett helyszín ma is? A válasz: igen. A Gecsemáné-kert ma is létezik, Jeruzsálem városában, sőt a világ egyik leglátogatottabb turista célpontja.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2111/20211121izrael-jeruzsalem-olajfak-hegye.jpg?w=800&h=532&t=5)
A kert 1200 négyzetméteres területén élnek a világ legrégebbi olajfái. A nyolc ősöreg olajfa körülbelül 900 éves lehet, törzsük átmérője 3 méter körüli. A Getsemane név arámiul ("gath shemanim") "olajprést" jelent. A bibliatudós, Joan Taylor szerint az elnevezés a domboldalon lévő barlangra utal, ahol véleménye szerint Krisztus földi életének utolsó napján alhatott. Keresztrefeszítése napjának reggelén pedig kiment a kertbe, és így szólt tanítványaihoz: „Üljetek ide, s imádkozzatok velem."
Az Olajfák hegye igazából egy dombvonulat Jeruzsálem óvárosától keletre, a Templom-hegytől a Kidron-völgy választja el. A zsidók úgy hiszik, hogy az utolsó ítélet itt, a hegy alatt, a Kidron völgyében fog elkezdődni, ezért 3000 éve temetkeznek ide. Hitük szerint itt történik meg először a feltámadás. Ez a világ legrégebbi zsidó temetője, és a keresztények hite szerint ide temették el Jézus anyját, Máriát is.
A hely nemcsak földrajzi kapcsolat a sivatag és Jeruzsálem termékeny dombjai között, hanem jelképes spirituális kapocs a menny és a föld vagy az élet és halál között. Sokan vágynak arra, hogy eltemessék őket az Olajfák hegyén, ahová a Messiás érkezését várják.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2111/20211121izrael-jeruzsalem-kidronvolgy.jpg?w=800&h=533&t=5)
Az Olajfák hegyének lábánál található, ősi olajfák még ma is teremnek olajbogyót. Vita folyik pontos korukról, mivel az olajfáknak nincs évgyűrűjük, így életkorukat nem lehet pontosan meghatározni. Kétségtelen viszont, hogy ezek a növények ugyanazoktól a fáktól származnak, amelyek mellett Jézus imádkozott. Az ősi iratok szerint az i.sz. első században Vespasianus római császár megparancsolta katonáinak, hogy a veteményeskertek, ültetvények és gyümölcsfák elpusztításával egyengessék el a földet, és ez meg is történt. A gyökereket azonban a katonák nem ásták ki.
Raffaella Petruccelli olasz botanikus és munkatársai a ma is a kertben található nyolc fa virágporának, leveleinek és termésének genetikáját vizsgálták, és kimutatták, hogy ugyanarról a gyökérről szaporították őket. Emellett Mauro Bernabei olasz régész radiokarbon vizsgálatokat végzett a fák kis darabjain.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2111/20211121izrael-jeruzsalem-olajfak-hegye-getszemanikert.jpg?w=800&h=533&t=5)
A minták közül csak három volt elég ép ahhoz, hogy meg lehessen határozni a korukat. Ezekről kiderült, hogy a 12. századból származnak, így a világ legrégebbi élő olajfái közé sorolják őket. Az eredmények azt sugallják, hogy a fákat valószínűleg azután ültették el, hogy a keresztesek 1099-ben birtokba vették Jeruzsálemet, és később számos szentélyt és templomot újjáépítettek vagy helyreállítottak a régióban, köztük egy gecsemáni templomot is - derül ki a thoughtco.com cikkéből.