Júliusban a kutatók Morten Rasch vezetésével a világ eddigi legészakibb szigeteként ismert, Grönlandhoz tartozó Oodaaqra indultak mintát gyűjteni, hogy olyan, új fajokat keressen, amelyek alkalmazkodnak az élethez ebben a rendkívül extrém környezetben. Amikor azonban ellenőrizték a helyzetüket, Oodaaqtól mintegy 800 méterre, északra találták magukat, egy másik, 60-szor 30 méteres szigeten.

Mint Rasch a BBC-nek elmondta, hatan voltak egy kis helikopterben, és amikor elérték Oodaaq feltételezett helyzetét, magát a szigetet nem találták meg. Mint hozzátette, a területről készült térképek nem voltak túl pontosak. Végül egy nem túl barátságos, növényzet nélküli helyen kötöttünk ki, melyet sár, gleccserturzás és kavics borított, és mindenfelől tengeri jég vett körül. Mint a kutató mondta, rájöttek, hogy véletlenül felfedezték a világ legészakibb szigetét, vagyis az Északi-sarkhoz legközelebb eső szárazföldi pontot.

Mint megjegyezte, ez tudományos szempontból "nem nagy dolog", "de személyes szemszögből nézve érdekes tapasztalat azon hat ember között lenni a földön, akiknek sáros csizmájuk a világ legészakibb szigetét érintette." A tudósok a szigetet Qeqertaq Avannarleq-nek akarják elnevezni, ami grönlandi nyelven azt jelenti, hogy a legészakibb sziget.