Egykor virágzó olimpiai falvak, amelyekből mára szellemváros lett

Az olimpiára minden házigazda kitörő lelkesedéssel készül, milliárdokat költve az infrastruktúrára. Előfordul azonban, hogy a helyszínek későbbi kihasználtsága nem biztosított, esetleg közbeszól egy gazdasági válság, vagy valami annál is szörnyűbb: a háború. Ilyenkor az egykor virágzó olimpiai falvakból elhagyatott szellemvárosok lesznek, omlásnak indult épületekkel és elvadult sportpályákkal, amelyek a dark tourism, sötét turizmus kedvelt célpontjaivá válnak eredeti funkciójuk betöltése helyett. Ez történt az alábbi esetekben is.

Berlin, 1936: amit a háború nem rombolt le, arra senki sem emlékszik szívesen

Az 1940-es és 1944-es olimpiai játékok a második világháború miatt elmaradtak, az 1936-os berlini olimpiát azonban nagyon is megtartották, igaz, mindenhol a náci horogkereszt köszönt vissza. A '40-es években aztán az impozáns épületek a világtörténelem legsötétebb történéseinek díszletévé váltak: az olimpiai falu épületeiből a német hadsereg barakkjai lettek, majd 1945-től szovjet katonák állomásoztak itt. Németország olyannyira nem szívesen emlékezett ezekre az időkre, hogy később sem tett semmit a valaha gyönyörű épületek helyreállításáért. 

Brandenburg, Elstal: 2020 júliusában az olimpiai falu egy épületébenForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Paul Zinken
Az olimpiai pódium, ahol kivégzések zajlottak 1994-benForrás: AFP/NurPhoto/Jakub Porzycki
Szarajevó, 1984: börtön az olimpiai hotelben, kivégzőhely a pódiumon
1984. február 8. és 19. között a bosznia-hercegovinai Szarajevóban tartották a XIV. téli olimpiai játékokat. Akkor még senki sem sejtette, hogy az 1992 és 1995 között tomboló háború az impozáns olimpiai helyszíneket nem csupán porig rombolja, de ennél sokkal borzalmasabb dolog is történik: a sportolókat vendégül látó hotel a harcok idejére börtönné alakult, az a téli olimpiai pódium pedig, ahol valaha az érmeket vették át a győztesek, 1994-ben boszniai muszlimok kivégzésének helyszínéül szolgált.

Atlanta, 1996: senki sem tett azért, hogy a stadiont megmentse

Atlanta, a XXVI. nyári olimpiai játékok házigazdája óriási lehetőséget látott az olimpiában, azonban ők sem tudtak minden épületet kihasználni a későbbiekben. Az atlantai olimpia legszomorúbb mementója a 15 ezer férőhelyes Herndon Stadion, ahol többek között a Nagy-Britannia–Hollandia meccset is tartották, ma azonban vandálok randalírozásának tere, mindent mocsok, átható bűz és rengeteg graffiti borít.

A valaha szebb napokat látott épület a Morris Brown Főiskola tulajdonában állt az olimpia idején, az iskola azonban nem sokkal később csődbe ment, és végleg bezárt.

Athén, 2004: nagy gazdasági összeomlás követte az olimpiát

Athén másodszorra lett olimpiai házigazda a modernkori olimpiák történetében (először, 1896-ban, a legelső olimpián), akkoriban nagy volt az öröm a jobbára egyébként is turizmusból élő helyiek körében. Görögország több mint 9,3 milliárd eurót költött az ötkarikás játékokra, aztán megérkezett az országot máig sújtó gazdasági összeomlás, az impozáns épületek pedig magukra maradtak.

A rothadásnak indult softball- és baseballpályák, az omladozó stadionok ma rossz érzéseket keltenek a helyiekben. Más ország hasonló méretű városa – Athén lakossága az elővárosokkal együtt körülbelül 3,5 millió, ami olimpiai mércével kimondottan kicsinek számít – soha többé nem rendezett többé olimpiát.

Peking, 2008: több helyszínt senki sem használt azóta

A XXIX. nyári olimpiai játékoknak otthont adó Peking a végletekig büszke volt arra, hogy több mint 38 milliárd eurónyi összeget költött a játékok helyszíneinek biztosítására. Dacára annak, hogy maga az esemény valóban látványos, emlékezetes volt, és Kína egyedülálló infrastruktúráról számolhatott be, a pekingi helyszínek jelentős része mára már az enyészeté.

A kajakverseny helyszínét és az akkortájt újonnan épített röplabdapályát azóta sem használta senki, így azok leginkább Csernobil szellemvárosát idézik; de a baseball-pályát is benőtte a fű, a hozzátartozó épület falai már jó ideje omladoznak.

Rió, 2016: senki nem gondolt arra, mi lesz a helyszínekkel az olimpia után

Brazília nagy lelkesedéssel vetette bele magát az olimpiai tervezésbe, azt azonban kihagyták a számításból, hogy mi lesz az olimpiai helyszínekkel az ötkarikás játékok után. A legnagyobb problémát ma, alig öt évvel később, a vízi sportok számára épített stadion jelenti, ahol mostanra kívül-belül szivárog a falakból a víz, a dengue-láz és zika-vírus veszélyét hordozva magában.

De szintén kizárólag az olimpia miatt húzták fel azt a három mini-kosárlabdapályát, több futballpályát és egy görkorcsolyapályát is, amelyeket azóta sem használtak a helyiek; ma az összes helyszín az enyészeté.

A korábbi negatív példákból tanulva az olimpiai pályázatok benyújtásakor és elbírálásakor ma már egyre inkább az is szempont, hogy az épületeknek az ötkarikás játékok után is legyen haszna, és megfelelő forrásokat szánjon a pályázó az állapotmegőrzésre is. 

 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek