A világ legnagyobb csillagászati múzeumában a tudományág nemzetközi eredményei mellett a kínai űrkutatás áttöréseit is megmutatják az érdeklődőknek. A Sanghaji Csillagászati Múzeum (Shanghai Astronomy Museum) egy 58 600 négyzetméteres területen kapott helyet, a város szabadkereskedelmi zónájának nemrégiben átadott részén. Maga az épület pedig 38 ezer négyzetméteres; így nyerte el a világ legnagyobb asztronómiának szentelt múzeuma címet.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2107/20210708kinacsillagaszatmuzeum.jpg?w=800&h=548&t=5)
A hatalmas és átfogó tárlat kurátorai és szervezői három részre osztották a bemutatói területet: ezek az "otthon", a "kozmosz", és az "odüsszea" nevet kapták. A látogatók tehát végigjárhatják a Naprendszert, a világűr azon túl megfigyelhető részeit, valamint az emberiség a csillagászat és az űrkutatás terén tett erőfeszítéseinek történetét.
A múzeum leírása szerint a kiállítás gondosan megtervezett részletekkel operál, fény- és hanghatásokat vet be, valamint a rendkívül élethű szimulációkat kínál, így igazán magával ragadja a látogatókat. Hogy a csillagászatot érthetően tudja magyarázni, ezért a tárlaton modelleket és kísérleti berendezéseket is kipróbálhatnak az érdeklődők.
![](http://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2107/20210708kinacsillagaszatmuzeum1.jpg?w=800&h=523&t=5)
A tárlaton rekonstruálták a többi között Léon Foucault francia fizikus a Föld Nyugat felől keleti irányba forgását bizonyító ingakísérletét, és behatóan ismertetik a fekete lyukak spagetti-hatását is, a relativitás elméletet, valamint a Doppler-jelenséget. A kínai űrkutatás áttörései között pedig a különféle kínai űreszközök precizitással készült modelljeit tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlat utolsó szekciójában helyet kapott még a kiépítés alatt álló kínai űrállomás már felbocsátott, központi moduljának, valamint a Csu-zsung kínai marsjárónak, illetve a Jütu II nevű holdjárónak a mása is - olvasható a Chinadaily.com.cn oldalán.