Több mint háromezer éves tóparti luxusház maradványaira bukkantak Kínában

    Egy több mint háromezer éves tóparti luxusház maradványait tárták fel régészek Kína északnyugati részén, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen – olvasható az MTI hírei között. Az 1240 négyzetméteres, 12 szobás házban előszoba, konyha és raktár is volt a kutatók szerint. Zsen Meng, a régészcsoport vezetője, és egyben a kínai Északnyugati Egyetem tudósa szerint a házat legalább háromszor elhagyták, majd ismét felújították és újra lakták. A házat a mai Barköl Kazah Autonóm Megye területén, egy tó partján fedezték fel.

    "Úgy döntöttünk, hogy tóparti luxusháznak nevezzük a bonyolult felépítése és elhelyezkedése miatt" – magyarázta Zsen. A lakóhelyet először Kr. e. 1300 és 1000 között használhatták, másodjára pedig Kr. e. 1100 és 900 között lakták. Az első két alkalommal a ház szerkezete nagyjából változatlan maradt a régészek szerint.

    Az ásatás nyomán kiderült, hogy mielőtt Kr. e. 900 és 800 között ismét új lakók költöztek volna be, a házat átépítették. A falakat betemették, és földhányásokat emeltek föléjük, a földhalmokra pedig két emelvényt is építettek. Az edénytöredékek és egyéb tárgyi leletek alapján a régészek arra következtettek, hogy ekkor már nem magasfalú ház állt ezen a helyen, hanem inkább sátorszerű szerkezetet emelhettek az emelvényekre.

    A Barkol tó a Kazah Autonóm Megye területénForrás: XINHUA via AFP/Xinhua News Agency/Zhao Ge

    "Mind az eredeti ház helyére épített sátorszerű építmények, mind az ott felfedezett kerámiatöredékek azt jelzik, hogy az ott élő emberek valószínűleg nomád életmódot éltek" – mondta Zsen. Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében a régészeti csoport és az Északnyugati Egyetem geológiai tanszéke tanulmányt készített a Barköl-tó felszínének változásairól. A tanulmány megállapította, hogy Kr. e. 1000 előtt a tó vízszintje jóval magasabb volt, mint ma, és a helyi éghajlat viszonylag meleg és párás lehetett. Kr. e. 1000 után azonban a tó kezdett visszahúzódni, az éghajlat szárazzá és hűvössé vált, és a gyepterületen szárazságnak ellenálló növények kezdtek növekedni.

    "Valószínű, hogy a klímaváltozás miatt fenntarthatatlanná vált korábbi életmódjuk, ezért az emberek fokozatosan áttértek a nomád életmódra "– fogalmazott Zsen, hozzátéve, hogy a felfedezés számos kérdés megválaszolásában segíthet, köztük a nomád életmód eredetével kapcsolatban is válaszokkal szolgálhat ebben a régióban.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!