Vérfertőző dinasztiák nyomaira bukkantak ír sírépítményekben

Írországban számos hatalmas sírkamra - úgynevezett passage tomb - található, amelynél a szegélykövekkel kirakott földhalom belsejébe hosszú járat vezet. Az építmények az időszámításunk előtti 4. évezredből származnak, tehát régebbiek, mint az egyiptomi, gízai piramisok - derül ki az MTI híréből.

A newgrange-i sírhelyForrás: McElspeth/pixabay.com

A leghíresebb az időszámítás előtt 3200 és 3000 között emelt, a szigetország keleti részén, Dublintól északra lévő newgrange-i sírhely, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A mintegy 90 méter átmérőjű sírt úgy alakították ki, hogy a fény a téli napforduló idején napfelkeltekor a húsz méter hosszú járaton keresztül éppen a kamra belsejében található oltárra esik. Newgrange nagyjából 500 évvel régebbi, mint az angliai Stonehenge, melynek közeléből a közelmúltban kerültek elő különleges leletek.

A síremlékek építtetőiről eddig nagyon keveset tudtak a szakértők. Most azonban Daniel Bradley, a Trinity College Dublin genetikusa vezetésével egy kutatócsoport 42 ember különböző sírokból származó maradványainak genomját, valamint a sziget két, korábbi korokban élt lakójának örökítőanyagát elemezte.

Az eredmények szerint a sziget különböző régióinak különböző nagyméretű sírjaiban - Newgrange mellett az északnyugaton talált Carrowkeelben és Carrowmore-ban - egymással távoli rokonságban lévő embereket temettek el.

"Ez egy hatalmas, szerteágazó rokoni csoportnak tűnik, amelynek legalább egy fél évszázadon át volt hozzáférése az elit temetkezési helyszínekhez a sziget több régiójában" - állapította meg Lara Cassidy, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Különösen sok információval szolgált ennek a csoportnak egy Newgrange-ben eltemetett tagja, egy férfi, akinek szülei elsőfokú rokonok voltak, tehát testvérek vagy egymás közvetlen leszármazottjai. Az ilyen vérfertőző kapcsolatok a világban szinte mindenütt tabunak számítottak, kivéve bizonyos uralkodói dinasztiákat, ahol ily módon akarták biztosítani a család hatalmát. Hasonló, de főként fiatalabb példákat találtak már az ókori Egyiptomban és az inkáknál is.

"Ezeknek a temetkezési formáknak a presztízse szélsőséges hierarchiáról árulkodik, melyben az elit számára az egyetlen méltó partnert a családtagok jelentették" - hangsúlyozta Bradley.

Az emberi maradványok izotópiás elemzései szerint a sírokban eltemetettek sok húst és állati terméket fogyasztottak, ami a kutatók szerint jólétről árulkodik.

A kutatás során az Írország nyugati részén lévő poulnabrone-i sírban egy fiú maradványainál felfedezték a Down-szindróma valaha talált legkorábbi bizonyítékát. Ez a sír mintegy 5500 éves, tehát a lelet 4000 évvel régebbi, mint az eddigi legkorábbi, a 21-es triszómiára utaló lelet.

A kutatók emellett az adatok alapján arra is következtetnek, hogy a sziget korábbi lakóit, akik vadászatból és gyűjtögetésből éltek, szinte teljesen elnyomta a mintegy 6000 évvel ezelőtt érkezett földművelő populáció. Az újonnan érkezettekkel létrejött a következő évszázadokban az a hierarchikus társadalmi forma, amelyről a nagy síremlékek árulkodnak.

 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek