A sziget, ahol a hippokratészi orvostudomány megszületett – Fedezzék fel Kósz partjait

    Kitűnő klíma, jótékony gyógyforrások, fantasztikus strandok, mediterrán hangulat – ez Kósz szigete, Hippokratésznak, a modern orvostudomány atyjának szülőföldje. De nem csak a történelem szerelmeseinek célállomása ez, hiszen a kis görög sziget természeti környezete is tartogat meglepetéseket. Rövid, biciklivel is megtehető távolságok, vadregényes túrautak, sziklákra épült kis kék-fehér templomok, kávézók, tavernák és csodás naplementék – így teljes a kép!

    Az Égei-tenger délkeleti részén járunk, közel a török partokhoz. Rodosz szigete szinte csak egy karnyújtásnyira van, így ha elsősorban nem is Kószra indulunk, Rodoszról egy fakultatív programnak tökéletesen beillik. Egy-két napra mindenképpen érdemes ellátogatni ide, mivel a turisták által sűrűn látogatott helyszínek mellett, azért kevésbé ismert szépségeket is fel lehet fedezni.

    Forrás: Shutterstock.com

    Olyanokat, ahol a helyieket és szokásaikat is megismerhetjük. Érdemes például megcsodálni azt a középkori kastélyt, ami a kis görög kikötői közösséget az öböl bejáratánál védelmezi, vagy a római és bizánci időszakból származó romokat. És persze Aszklépiosz szentélyét se hagyjuk ki, mely évszázadok óta a gyógyulást kereső zarándokok úti célja.

    Gyilkosság, máglya és halottfeltámasztás

    A görög istenek és leszármazottaik élete sosem könnyű. Aszklépiosz és Apollón kapcsolata sem kezdődött valami fényesen. Az isten ugyanis szerelmes lett egy thesszáliai leányba, Koroniszba. A lány azonban megcsalta isteni kedvesét. Apollón végtelen haragra gerjedt, és megölte Koroniszt, aki már várandós volt gyermekükkel. Az isten nagyon megbánta tettét és szerette volna megmenteni legalább a csecsemőt. Amikor Koroniszt a halotti máglyára vitték, még gyorsan kivágta a születendő gyermeket anyja hasából, és Aszklépiosznak nevezte el, majd Kheironra a bölcs kentaurra bízta. Ő megtanította Aszklépioszt a gyógynövények titkaira, és az orvoslás tudományára.

    A tanítvány felülmúlta mesterét, és amikor már a holtakat is feltámasztotta, Hádész az alvilág ura bepanaszolta őt Zeusznál. Zeusz ekkor villámjával agyonsújtotta Aszklépioszt, utána pedig, feldobta az égre csillagnak. Ezt a csillagot, pontosabban Aszklépioszt tartotta ősének az i. e. 460-ban született Hippokratész is, aki orvosi iskolát alapított a szigeten, és ezzel megteremtette a a tudományos orvoslás alapjait.

    Az Aszklépiosz-szentély romjaiForrás: Pim Kraster / Shutterstock.com

    A ma is használatban lévő kígyó szimbólum, ami a kórházakban és gyógyszertárakban, valamint az orvosi pecséteken is látható, szintén Aszklépiosz idejéből maradt ránk, és nem csak a monda alapján. Az emberek ugyanis nem felejtették el Apollón fiát, aki életében annyi emberen segített, és számos szentélyt emeltek tiszteletére. A leghíresebb és látogatottabb, az Asklepieion, Kósz városától 4 km-re délre, Platani faluban található. A Kr. e. 3. század első felében épült szentély feltűnő és jellegzetes szimbóluma egy kígyó volt, mivel a görögök nagyon tisztelték a kígyókat a gyógynövények kiválasztásának képessége miatt. Hippokratésznek tehát volt honnan ihletet és tudást merítenie tanainak megalapozásához.

    Bizánci romoktól a luxus jachtokig – Üdv a fővárosban

    A Dodekeniszosz-szigetcsoporthoz tartozó Kósz, a második legnagyobb tag a csoportban, fővárosa pedig az egyetlen nagyváros a szigeten. Érdekessége, hogy a kis-ázsiai partokkal szemben ez egy impozáns méretű öbölben fekszik, amit egy 14. századi Johannita-erőd őriz a „bejáratnál". Az erődítmény a Neratzia nevet viseli, és egyéb antik épületek maradványaiból épült, és ez számít a legjobb állapotban megmaradt és legfontosabb középkori épületnek a szigeten.

    Ha az erődöt vesszük kiindulási pontnak és innen haladunk befelé a városba, akkor az első megállónk az a tér legyen, ahova egy apró hídon át sétálhatunk be. Itt áll ugyanis Hippokratész platánfája, melynek törzse 14 méter kerületű, és a helyiek szerint még maga Hippokratész ültette, hogy alatta sétálva oktathassa tanítványait.

    Hippokratész platánfájának árnyékábanForrás: Shutterstock.com

    A fa mellett egy mohamedán kút díszeleg, mellette pedig, egy 18. századi két emeletes mecset áll minarettel. A közelben a Platia Elefteriasz téren áll az Archeológiai Múzeum épülete, amit 1935-ben építettek neoklasszicista stílusban. A visszajáró utazók szerint a vidék egyik legizgalmasabb múzeumáról van szó. Gyűjteményében a szigeten feltárt hellenisztikus és római kori leleteket nézhetjük meg. Itt a téren áll a Nefterdar-mecset is, mely tipikus iszlám stílusban épült, a 18. században. A sok mecset abban az időben épült, amikor a törökök 1523 és 1912 között uralmuk alatt tartották Kósz szigetét.

    Innen tovább sétálva egy pineafenyőkkel szegélyezett út mentén találjuk a római kori Odeont, mely az időszámításunk utáni második évszázadban épült. A padsorai gránitból és márványból felhúzott épület eredetileg zenés színház volt és tető fedte. A romterületre vezető út i.e. a 3. században épült, de kőburkolata szinte még mindig teljesen ép.

    Lépjünk be a történelembeForrás: Nejdet Duzen / Shutterstock.com

    A Casa Romana megtekintése szintén jó program lehet azoknak, akik egy kicsit elbújnának a forróság elől, és belesnének a Kr. u. 3-5. századi gazdag római polgárok életébe. Ez a 36 helyiségből álló római villa ugyanis ebbe az időszakba nyújt betekintést. A három átriumos villa kövezetét mozaikok, a szobák falait pedig értékes freskók díszítik. Az út északi részén egy másik villa is áll, melyet Európé istennőről neveztek el. Az épületben egy padlómozaikon láthatjuk az istennő elrablását.

    De a villák és múzeumok között egy ősi futópályát is felfedezhetünk, ami egykoron hatvan méter hosszú volt, és fedett. A tetőszerkezetet egy márványból készült oszlopsor tartotta, melyekből tizenhét oszlop ma is a régi szépségében ragyog.

    Futás helyett kirándulás

    Ha az ókori futópályán éppen nem engedélyezett a testedzés, akkor induljunk el felfedezni a környéket. A sziget bejárásához választhatunk biciklit, de bérelhetünk autót is. A fővárostól mindössze 43 kilométerre található a sziget csücskében fekvő Kefalos. A régi faluból páratlan kilátás nyílik a Kasztri sziklára, amelynek a tövében ott lapul a Szent Antal kolostor. Kefalos felett a dombon magasodik idilli környezetben, a hagyományos kék-fehér színűre festett Agios Ioannis, azaz Szent János kolostor, és hogy fokozzuk a nem mindennapi látványt, érdemes még a falucska mellett található Fehér kő barlangot is felkeresni.

    Forrás: Shutterstock.com

    Ha elhagyjuk Kefalost és Kamari strandján át leereszkedünk a part mentén, az út Agios Stefanosra vezet. A strand szomszédságában, a tengerbe benyúló sziklás félszigeten néhány oszlop, mozaikpadló, és keresztelőmedence jelzi, hogy itt állt az Agios Stefanosnak szentelt ókeresztény bazilika. Tovább haladva Antimachiában egy óriás, 15. századi erődítményt tekinthetünk meg, amely gyakran nyújtott menedéket a helyieknek a kalóztámadások idején.

    Végül egy hosszú, göröngyös földúton juthatunk el Paleo Pilibe, ahol egy évszázadok óta elhagyott bizánci erődre bukkanhatunk a hegyek között. De vigyázzunk, mert az építményt egy nagyon meredek út fölé építették. Hihetetlen csend fogadja az ideérkezőt és fantasztikus kilátást biztosít a szomszédos Kalymnos, és Pserimos szigetére.

    Lenyűgöző mérnöki munkaForrás: Shutterstock.com

    Zia, a kis hegyi falu szintén a panorámájáról és tradícióiról híres. A gasztronómia mellett a helyi táncokat és népviseleteket is megismerhetjük itt. Egymást érik a különböző árusok, akik helyi portékákat kínálnak: szőtteseket, kézimunkákat, mézet, fűszereket, olívaolajat.

    Kikötők, strandok és gyógyító vizek

    A főváros látnivalói közül nem maradhat ki a kikötő sem, ahol szakadatlan sorokban állnak a turistahajók, a csónakok és halászhajók, valamint a pazar luxusjachtok, amiknek fedélzetén talán még pár hírességet is megfigyelhetünk. Sokak által látogatott, élettel teli strandokat a kikötő mindkét vége felé találunk. Kósz várostól északra Lambi, keletre pedig Psalidi strandja várja a fürdőzőket. A fővárostól nyugatra több népszerű strand is van: Mastichari (27 km) például a fehér homokjáról nevezetes. A Camel Beach pedig a szikláiról. Jól kiépített strandnak számít a Marmari (20 km), a Tigaki (11 km), és a Kefalos (40 km) is.

    Kósz városának főkikötőjeForrás: Shutterstock.com

    Ha viszont a tömeges vízparti élményéket elkerülnék egy időre, és gyógyulni is szeretnének, akkor keressük fel az Embros Therme gyógyvizes fürdőjét, ami körülbelül 12 kilométerre található Kósz városától. A déli part hegyoldalának egyik sziklarepedéséből tör elő a kénes meleg víz, ami 49 °C-osan ömlik a tengerbe. A víz egy 25 négyzetméter átmérőjű, sziklákkal körbekerített medencébe zúdul, majd a tengervízzel keveredve lehűl. A rendszeresen visszatérő fürdőzők szerint a medence vize jó a bőrproblémákra, illetve a légzőszervi-, izom- és ízületi megbetegedésekre; és persze látványnak sem utolsó.

    Lazulás és nyugalom magas fokonForrás: Shutterstock.com

    Kósz szigetén tehát minden adott az önfeledt strandolásra. De ha a a sziget látnivalóit kimerítettük, és a napozásból is sok volt, akkor hajóra szállva bebarangolhatjuk a környező szigeteket: Kalymnost, Nissirost, és akár a törökországi Bodrum is úti célunk lehet, ahol az ókori világ hét csodájának egyike, a Halikarnasszosz is megtekinthető.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!