Járt már a világ legidősebb platánjait őrző görög szigeten?

    Kitűnő klíma, jótékony gyógyforrások, fantasztikus strandok és mediterrán hangulat – ez Kosz, vagy ógörögül ejtve Kósz szigete, és egyben a modern orvostudomány atyjának szülőföldje. Hippokratész i.e. 460-ban született, őseit egészen Aszklépioszig vezette vissza, majd amikor a szigeten iskolát alapított, gyakorlatilag a tudományos orvoslás alapjait teremtette meg. De nemcsak róla híres a sziget, hanem keleti platánjairól is, amelyek állítólag a világ legidősebb, mintegy kétezer éves példányai, és amelyek közül a legöregebb fa roskadozó ágait ötven márványoszlop tartja. Görög szigeteket bejáró sorozatunkban ezúttal Koszra csábítjuk olvasóinkat.

    Keresse fel Aszklépiosz szentélyét!

    A görög mitológia egyik története arról szól, hogy egyszer Apollón szerelmes lett egy thesszáliai leányba, Koroniszba, aki azonban megcsalta őt. Apollón végtelen haragra gerjedt, és megölte Koroniszt, aki már várandós volt gyermekükkel. Az isten nagyon megbánta tettét, és szerette volna megmenteni legalább a csecsemőt. Amikor Koroniszt a halotti máglyára vitték, még gyorsan kivágta a születendő gyermeket anyja hasából, és Aszklépiosznak nevezte el, majd Kheironra a bölcs kentaurra bízta.

    Ő megtanította Aszklépioszt a gyógynövények titkaira, és az orvoslás tudományára. A tanítvány felülmúlta mesterét, és amikor már a holtakat is feltámasztotta, Hádész, az alvilág ura bepanaszolta őt Zeusznál. Zeusz ekkor villámjával agyonsújtotta Aszklépioszt, majd feldobta az égre csillagnak. Az emberek azonban nem felejtették el őt, és számos szentélyt emeltek tiszteletére. A gyógyulást kereső zarándokok sokaságának úti célja évszázadokon keresztül a kószi Aszklépiosz-szentély volt.

    Az Asklepieion, vagyis a Kósz városától 4 km-re délre, Platani faluban található szentély hírnevét a sziget vastartalmú hőforrásainak gyógyító ereje, a tiszta levegő, és a hippokratészi gyógyászat alapozta meg. A szentély Kr. e. 3. század első felében épült, jellegzetes szimbóluma egy kígyó volt, mivel a görögök nagyon tisztelték a kígyókat, a gyógynövények kiválasztásának képességük miatt. A hajdani kórháznak az orvosai papok voltak, és a szentélyben bárkit fogadtak.

    Kósz, a főváros

    Kósz a Dodekanészosz-szigetcsoport (12 sziget) második legnagyobb tagja, területe 290 négyzetkilométer, körülbelül 25 ezren lakják. A kis-ázsiai partokkal szemben egy impozáns méretű öbölben fekszik a sziget, amelynek fővárosa szintén a Kósz nevet viseli. A kikötőt egy Johannita-erőd őrzi, amely a Neratzia nevet viseli, és egyéb antik épületek maradványaiból épült. A város sétányairól, kellemes kávézóiról, történelmi és kulturális sokszínűségéről híres.

    Neratzia erődjeForrás: Chris Vlachos / Wikipedia

    Egy apró hídon át sétálhatunk be arra a térre, melyet Hippokratész platánjáról neveztek el. A fa törzsének kerülete 14 méter, a helyiek szerint még maga Hippokratész ültette, és alatta sétálva oktatta tanítványait. A fa mellett egy mohamedán kút díszeleg, mellette pedig egy 18. századi kétemeletes mecset áll minarettel.

    A közelben a Platia Elefteriasz téren áll az Archeológiai Múzeum épülete, amelyet 1935-ben építettek neoklasszicista stílusban. Gyűjteménye zömében a szigeten feltárt hellenisztikus és római kori leleteket mutatja be. Itt a téren áll a Nefterdar-mecset is, mely tipikus iszlám stílusban épült, a 18. században. A törökök 1523 és 1912 között tartották uralmuk alatt Kósz szigetét.

    Hippokratész platánjaForrás: Heiko Gorski / Wikipedia

    Innen tovább sétálva egy pineafenyőkkel szegélyezett út mentén találjuk a római kori Odeont, mely az időszámításunk utáni második évszázad óta áll ott. Padsorai gránitból és márványból épültek, egykoriban zenés színházként használták, eredetileg tető fedte. A romterületre vezető út i.e. a 3. században épült, és kőburkolata szinte teljesen ép.

    A római kori OdeonForrás: kallerna / Wikipedia

    A Casa Romana egy 36 helyiségből álló római villa, amely a Kr. u. 3-5. századi gazdag római polgárok életébe nyújt betekintést. A három átriumos villa kövezetét mozaikok, a szobák falait pedig értékes freskók díszítik.

    Az út északi részén áll az Europé-villa, ahol egy padlómozaikon láthatjuk Európé istennő elrablását. Van a közelben egy futópálya, amely egykoron hatvan méter hosszú volt, és fedett. A tetőszerkezetet egy márványból készült oszlopsor tartotta, melyekből tizenhét oszlop ma is a régi szépségében ragyog.

    Forrás: JD554 / Wikipedia

    Fedezze fel az egész szigetet!

    Ehhez pedig a legegyszerűbb valamilyen járművet bérelni. A fővárostól mindössze 43 kilométerre található a sziget csücskében fekvő Kefalos. A régi faluból páratlan kilátás nyílik a Kasztri sziklára, amelynek a tövében ott lapul a Szent Antal kolostor. Kefalos felett a dombon magasodik idilli környezetben a hagyományos kék-fehér színűre festett Agios Ioannis, azaz Szent János kolostor. És szintén Kefalos mellett található a Fehér kő barlang is.

    Agios Ioannis kolostoraForrás: E. Kriegner / Shutterstock

    Kefalosról leereszkedve Kamari strandján át az út Agios Stefanosra vezet. A strand szomszédságában, a tengerbe benyúló sziklás félszigeten néhány oszlop, mozaikpadló és keresztelőmedence jelzi, hogy itt állt az Agios Stefanosnak szentelt ókeresztény bazilika.

    Antimachiában egy óriás 15. századi erődítményt tekinthetünk meg, amely gyakran nyújtott menedéket a helyieknek a kalóztámadások idején. Hosszú, göröngyös földúton juthatunk el Paleo Pilibe, ahol a hegyek között megbúvó, évszázadok óta elhagyott bizánci erőd meredeken az út felett áll. Hihetetlen csend fogadja az ideérkezőt. Fantasztikus kilátás nyílik a szomszédos Kalymnos, és Pserimos szigetére.

    Zia, a kis hegyi falu nemcsak panorámájáról, tradícióiról is híres, ahol a gasztronómia mellett a helyi táncokat és népviseleteket is megismerhetjük. Egymást érik a különböző árusok, akik helyi portékákat kínálnak: szőtteseket, kézimunkákat, mézet, fűszereket és olívaolajat.

    Zia égbe vezető lépcsői egy apró szikladarabkánForrás: Esin Deniz / Shutterstock

    A szigeten kitűnő strandok sorakoznak

    A főváros közelében Kósz várostól 3 km-re északra Lambi, és szintén 3 km-re keletre Psalidi strandja várja a fürdőzőket. A fővárostól nyugatra több népszerű strand is van: Mastichari (27 km) például a fehér homokjáról nevezetes, míg a Camel Beach a szikláiról. Jól kiépített strandot találhatnak még Marmari (20 km), Tigaki (11 km), és Kefalos (40 km) partszakaszain is.

    Aztán Kósz városától 12 km-re délre a magas sziklák övezte Thermes pici öbölében, apró, fekete kavicsos tengerparton lehet fürdőzni, és szintén délen kell keresni a Paradise beach-et (30 km), amely számtalan vízi sport lehetőséget is kínál. Ugyanakkor Kamari strandja (45 km) a zöldellő sziklákkal övezett területe miatt különleges.

    Paradise beachForrás: Montypeter / Shutterstoc

    Kósz szigetén minden adott a strandolásra, de ha már mindent láttak és a napozásból is sok volt, akkor hajóra szállva bebarangolhatják a környező szigeteket: Rodoszt, Kalymnost, Nissirost, de akár a törökországi Bodrum is lehet úti céljuk, ahol az ókori világ hét csodájának egyike, Halikarnasszosz is megtekinthető.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!