Hátborzongató leletekre bukkantak Peruban

Csaknem kétszáz, nádoszlopokra felfűzött emberi gerincet fedeztek fel Peruban, amelyek új információkat szolgáltatnak a gyarmatosítók és az őslakosok közötti konfliktusokról, tudtuk meg a cnn.com-tól. A Peru déli partján fekvő Chincha-völgyben dolgozó nemzetközi kutatócsoport az oszlopokra fűzött csigolyákat az őslakosok sírjaiban találta meg. Ezek a leletek több száz évre nyúlnak vissza, nagyjából arra az időszakra, amikor az európai gyarmatosítók uralkodóvá váltak a dél-amerikai országban.

Az Antiquity című régészeti folyóiratban kedden megjelent tanulmány szerint a régióban található oszlopokon lévő csigolyák minden esetben egyetlen emberhez tartoztak, akik a bennszülöttek közül kerültek ki. A csigolyák karói 1450 és 1650 között készültek – abban az időszakban, amikor az inka uralom a végéhez közeledett, és az európai gyarmatosítók uralkodóvá váltak a régióban. Jacob L. Bongers, a tanulmány vezető szerzője szerint ez az időszak "viharos" volt a Chincha-völgy történetében, mivel "járványok és éhínségek tizedelték meg a helyi lakosságot".

Az európaiak érkezése előtt, 1000 és 1400 között, a Chincha-völgy a Chincha Királyság otthona volt, és még szövetséget is létesített a hatalmas Inka Birodalommal. Ám ahogy az európai gyarmatosítók betörtek a régióba, a lakosság száma megtizedelődött, az 1533-ban több mint 30 ezer háztartásból 1583-ra mindössze 979 maradt.

Bongers, az egyesült királyságbeli East Anglia Egyetem régészeti főmunkatársa korábbi kutatásai során több száz sír kifosztását is dokumentálta a régióban. "A bennszülöttek sírjainak kifosztása széles körben elterjedt a Chincha-völgyben a gyarmati időszakban. A sírrablás elsősorban az aranyból és ezüstből készült tárgyak eltávolítására irányult, és együtt járt az őslakos vallási gyakorlatok és temetkezési szokások felszámolására irányuló európai erőfeszítésekkel" - mondta Bongers.

A karókra tűzdelt csigolyák elemzése azt sugallja, hogy azért jártak el így, hogy helyrehozzák a fosztogatás által a halottakban okozott károkat. A kutatócsoport által végzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a gerinccsigolyákat azután tűzták a nádoszlopokra, hogy a holttesteket eltemették. "Ezek a karók valószínűleg azért készültek, hogy rekonstruálják a halottakat a sírrablók pusztításai után" - mondta Bongers.

A Chincha-völgy bennszülöttei számára a halál utáni testi épség nagyon fontos volt. A tanulmány szerint a közeli chinchorro nép már az egyiptomiak előtt kifejlesztette az első mumifikációs technikákat. Amikor a hegyvidéki Andok területén a múmiákat elpusztították az európai gyarmatosítók, az őslakosok igyekeztek mindent megmenteni a megtizedelt maradványokból, hogy új rituális tárgyakat készítsenek. A Chincha-völgyben talált oszlopok hasonló kísérletet jelenthetnek a fosztogatás utáni sérült földi maradványok épségének a helyreállítására.

A címlapkép illusztráció, forrása: Pixabay/mailanmaik

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek