A piros borítéktól a házi oltárig - Így érkezett el a tigris hátán a Holdújév

Békeidőben színes és hangos ünnepléssel várnák és köszöntenék a Kínai Újévet Kína szerte, Tajvanon, Koreában és Vietnamban is, valamint a világ összes ázsiai kolóniájában, de idén még visszafogottan, a családdal ünnepel mindenki. Mutatjuk, hogyan éli meg a világ a Holdújév, avagy Tavasz Ünnep ünnepkörét határainkon túl és Budapesten is.

A holdnaptár szerint a Holdújév idén a tigris évét hozta el. Ez azt jelenti, hogy akik 2010, 1998, 1986, 1974, 1962, valamint 1950-ben és így tovább... születtek, azoknak igazán szerencsés lesz ez az évük. A tigris egyébként az egyik legméltóságteljesebb teremtménye az állatövek szerint jelölt tizenkét esztendőnek, így a bátorság, a kitartás és az erő szimbóluma. És mivel megérdemli az ünneplést, ezért országonként ugyan eltérően teszik, de ami közös: a Holdújév ideje sehol sem egynapos ünnep. 

A Ma Zhu Miao szentély Yokohama városának kínai negyedében, január 31-én, szilveszterkorForrás: AFP/Philip Fong

Kínában akár 15 napig is eltarthatnak az ünnepségek, kezdve a kínai szilvesztertől, vagyis január 31-től. Vietnamban legalább három napos az ünnep, ahogy Dél-Koreában is, ahol Seollal néven ünneplik. Japánban nem számít ünnepnapnak, de nem is feledkeznek meg róla. Békeidőben Yokohamában tartják a szigetország egyik leghosszabb Kínai Tavasz Fesztiválját, ami 15 napig tart. Itt a helyiek láthatnak oroszlántáncot, különböző zenés, táncos, hagyományörző bemutatókat és egy hatalmas lampion parádéban is gyönyörködhetnek. 

Hogy ünnepelnek Kínában?

Kínában az újévi programok felét az ünnepi készülődés és a körülötte élő hagyományok teszik ki. Akik már régóta nem laknak Kínában, hanem Angliában, az Egyesült Államokban vagy éppen Kanadában élik a mindennapjaikat, még ma is úgy tartják, hogy nincs is annál jobb, mint ezen az ünnepen összeülni a családdal és a barátokkal, főzni és enni egy jót, hálát adni az idősebbeknek, és a szentélyben, vagy az otthon felállított díszes oltárnál imádkozni a jövő évi szerencséért – olvasható a Woksoflife.com oldalán.

A mandarin, vagy a klementin és a piros boríték sem hiányozhat az asztalrólForrás: Shutterstock.com / Asia Images Group

Innen tudtuk meg azt is, hogy vannak olyan hagyományok a Holdújévi ünnepségek ideje alatt, amiket mindenképpen illik betartani, és olyanok is, amiket nagy erőkkel el kell kerülni, ha azt szeretnénk, hogy az új évünkből ne tűnjön el a szerencse.

A ragacsos rizsből készült Nian-gao sütemény szó szerinti jelentése (új) évi sütemény. A kiejtése megegyezik a „magasabb év" jelentésű szóval, ezért nem hiányozhat az asztalról."Forrás: Bertc / Chinatown Budapest / Facebook.com"
Mit szabad és mit nem Holdújév idején?!

♦ A kínai családok, hogy meghívják a jó szerencsét az otthonunkba, vagy az üzletükbe, piros dekorációs elemekkel díszítik fel azt.
♦ Alaposan kitakarítják a házat még az újév napjai előtt.
♦ Semmiképpen sem feledkeznek meg a piros borítékról, amiket a gyerekek és hajadon fiatal felnőttek kapnak az idősebbektől. A borítékokba pénz és arany csomagolású csokoládéérmék kerülnek.
♦ Új ruhát viselnek újév napján, lehetőleg valami pirosat, és kerülik a fehér vagy fekete színeket.
♦ Az egyik legfontosabb, hogy ha teheti, mindenki hazamegy az ünnepekkor a családjához.
♦ Otthon pedig mindig van az asztalon édes rizstorta, mandarin, narancs, illetve kínai töltött húsosbatyú, aminek a receptje is generációról generációra száll.

♦ Rossz ómen, és elhajtja a szerencse, ha valaki újév napján káromkodik, vagy illetlenül viselkedik.

♦ Szintén a szerencséjükbe kerülhet, ha aznap eltörnek valamit, vagy ha rizskását esznek, mert az a nélkülözés jelképe és kihathat az egész évre

♦ Valamint olyan baljós ajándékokat sem illik senkinek adni, ami a négyes (szerencsétlen) számmal kapcsolatos.

 A koreai Seollal is érdekes tradíciókat tartogat

A Seollal ideje három napos, mivel az újév előtti és utáni nap főzéssel és utazással jár. A koreaiak, ugyan úgy, mint a kínaiak február 1-re visszatérnek szülővárosaikba, és meglátogatják a rokonaikat, ahol pénztárcától függően, de bőséges lakomákat tartanak.

Hagyományos koreai házi oltár (chusok) újévi finomságokkalForrás: Shutterstock.com / BYUNGSUK KO

Viszont ahelyett, hogy január 31-én az éjfélre várnának, azok akik még mindig követik a hagyományokat, inkább az újév reggelére koncentrálnak. Ekkor tartják meg ugyanis az úgynevezett Charye szertartást. Ehhez a rítushoz egy házi oltárra felhelyezik a család őseinek szánt, előző este, vagy aznap reggel frissen elkészített ételeket, és felajánlják őket áldásért cserébe. A családtagok ezután szépen, általában hanbokba felöltözve, leguggolva, mélyen meghajolnak az oltár előtt. A rituálé után az étel nem vész kárba; a család nagy lakomát rendez - tudtuk meg a Kocis - Koreai kulturális és információs oldal közleményéből.

Egy másik gyakori Seollal rituálé a Sebae, amikor a gyerekek szerencsét kívánnak az idősebbeknek, mély meghajlásokkal. A nagyszülők vagy nagybácsik nagynénik pedig pénzt ajándékoznak nekik.

A 21. században azonban a szokások megváltoztak, főleg a járvány okozta társadalmi távolságtartás miatt – így sokan online tartják a Charye-ünnepeket. Az idősebbek pedig nem kérik meg a gyermekeiket, hogy órákat autózzanak az ország egyik végéből a másikba.

Itthon hogyan ünnepelnek a közösségek?

Immár második éve eléggé csönben, legalább is ez derül ki a Chinatown Budapest bejegyzéseiből, mely szerint idén sem tudták még megrendezni hagyományos Holdújév fesztiváljukat a Jegenye utca éttermei és boltjai között, kint a Monori Centerben.

Forrás: Chinatown Budapest / Facebook.com

De ennek ellenére azért feldíszítették a boltokat, kikerültek a szerencsehozó vörös lampionok és az arany-piros színű feliratok is, melyek mindenütt egy szerencsésebb új évet kívánnak az arra járóknak.

Hagyományos kínai oroszlántánc előadás - reméljük jövőre már itthon is láthatunk ilyet újraForrás: AFP/Xinhua News Agency / /Wang Tiancong

A budapesti vietnami közösség tagjai is családi ünnepet ülnek, náluk is elmaradtak a közös ünnepségek, a közös nagy lakomák. Egyik kedvenc vietnami levesezőm, a családi vállalkozásként működő Pho74 egyik tulajdonosával beszélgettem arról, hogy január 31. estére már náluk is készen áll a házi oltár, amire február elsején felrakják az ősöknek felajánlott, nagy gonddal elkészített ételeket, az ázsai élelmiszerboltokban beszerzett gyümölcsöket, hogy aztán áldást kérjék az új esztendőre. 

Elmondása szerint hiányoznak neki a nagy közös találkozók, hiszen mióta itt él Magyarországon, azóta mindig sikerült ezeket megtartani. Másrészről viszont jól esik a családdal töltenni az ünnepeket, együtt elkészíteni húsos töltött batyukat, amik szintén elhagyhatatlan részei az ünnepi asztalnak.

(Címlapfotó: A szerencse istene és egy tigris Szingapúrban, forrás: AFP/Suhaimi Abdullah/NurPhoto/Suhaimi Abdullah)

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek