A hernád-völgyi feltárások eredményeit mutatják be a Régésztörténetek

    A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (MNM RÖG) a miskolci Herman Ottó Múzeummal együttműködve 2018 és 2020 között 17 hektáron, 12 helyszínen végzett régészeti ásatásokat a leendő Miskolc-Kassa autópálya nyomvonalán. Az intézmény szakemberei nem csupán egy-egy lelőhelyet tártak fel, hanem egy több évszázadot átívelő metszetet rajzoltak a Hernád-folyó völgyéről. A Régésztörténetek ezen különleges „életkamra" eseményeinek epizódjait villantják fel az ásatások eddigi eredményein keresztül - adja hírül a kiállítás honlapja.

    Az erődítés árkának egy szakasza feltárás közbenForrás: https://www.facebook.com/nemzetimuzeum

    Nemzeti Múzeum kutatásai azt bizonyítják, hogy a Miskolctól északkeletre húzódó térséget már a múltban is élénk forgalom jellemezte. Az Alföld északon legtovább a Hernád mentén nyomul be a hegyek közé, így a folyóvölgy egy olyan természetes útvonal, ami évezredeken át biztosította a kapcsolatot a Kárpát-medence belső tájai és Észak-Európa között.

    Ahol a Hernád ártere a környező dombokkal találkozik, az eltérő jellegű területek érintkezési vonala mentén a régészeti korokban egy hosszú települési lánc jött létre. A folyóvölgybe jobbról-balról befutó patakok oldalvölgyeinek a Hernád-síkra néző bejáratai igen jó lehetőséget kínáltak a megtelepedésre. Ezek közül az életkamrák közül régészeti szempontból kiemelkedő terület Encs környéke, a tervezett autópálya Forrás-hegyi pihenője.

    A Hernád-völgy miskolci kapuja és a Kassai-medence között félúton, ahol ma autópálya pihenő épül, korábban egy fogadó működött, még korábban egy honfoglalás kori temető volt, azt megelőzően pedig a szkíták és egy erődített bronzkori település lakói is úgy gondolták, hogy ez a legjobb hely a megtelepedésre. Hasonlóan kedvelt volt a Hernád völgye már az újkőkor folyamán is, amire a korai földművesek nyomai utalnak a mai Garadna, valamint Novajidrány határában.

    Ugyancsak Garadnán került elő egy germán, vandál település részlete, ahol a feltárt több tucatnyi szénégető gödör alapján valószínűsíthető, hogy a lakosság nagy része e helyen szénégetéssel foglalkozott. A Hernád-völgyében folytatott ásatások még csak rövid naplóbejegyzések a Kárpát-medence történetében, de minden egyes hely egyre többet árul el a letűnt évezredekből. A kiállításhoz kapcsolódóan március 31-én kerekasztalbeszélgetést is közvetítenek, mely a múzeum Facebook-oldalán lesz látható. 

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!