Több száz éves sírokra bukkantak Kecskemét belvárosában

A középkori és kora újkori Kecskemét egyik legrégibb temetőjére leltek a régészek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének felújításához kapcsolódó munkák újabb szakaszának megkezdésekor – közölte Fazekas András Kristóf régész az MTI-vel.

kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet épülete. A fotó illusztrációForrás: Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet hivatalos oldala

Az elmúlt hetekben kutatott, régészetileg ismert terület mindössze 15 négyzetméternyi volt. Ott helyezkedett el a 14. század második felétől egészen 1778-ig a középkori és kora újkori Kecskemét egyik legrégibb temetője.

A munkálatok során a szakemberek több szinten 18 részben vagy teljesen megmaradt csontvázat tártak fel, és jelentős mennyiségű emberi csontot gyűjtöttek össze.

A régészek az egykori temető területén túlnyomó többségben csecsemők és gyermekek maradványait találták meg. A feltárt sírok közül kiemelkedett egy csecsemő temetkezési helye. A mellkastól lefelé megsemmisült kislány sírja magasan, a jelenlegi járószinttől mintegy 70 centiméter mélységben feküdt, szinte közvetlenül a templom szentélye mellett. Rövid élete ellenére fejére egy igen díszes, bronzspirállal kivarrt gyöngyös pártát helyeztek temetésekor. Zay Orsolya, az egri Dobó István Vármúzeum régészének szakvéleménye szerint ezt a típusú fejéket az 1600-as években használták.
A koponyát és a pártát egyben emelték ki és konzerválták, lehetőséget teremtve arra, hogy az egykor élt kislány pártája egy restaurátor műhelyében nyerje vissza eredeti szépségét – tette hozzá Fazekas András Kristóf.

 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek