Elkezdődött a júniusi hónap egyik legjobban várt eseménye, a tiszavirágzás a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben. Hétfő este 19:00 óra körül gyenge intenzitású kérészrajzás történt a Tisza Martfű-Tiszabura közötti szakaszán. A következő napokban a Csongrád-Kisköre közötti Tisza szakaszon a késő délutáni órákban várható a természeti jelenség, írta tegnap a Hortobágyi Nemzeti Park egy Facebook-bejegyzésben, hozzátéve, hogy a tiszainokai kikötőben mobilkiállítással és kézműveskedéssel várják az érdeklődőket.

A Kiskunsági Nemzeti Park már két nappal ezelőtt, június 19-én megírta, hogy tizenhárom nappal korábban már néhány kósza példány felbukkant a Maroson, aznap pedig tízezres, míg a Tiszán százezres nagyságrendű rajzást figyeltek meg a park területén. 

A tiszavirágzás az a jelenség, amikor a három éve a Tisza iszapjában fejlődő tiszaviráglárvák a felszínre jönnek, megkezdik átalakulásukat és néhány órás násztáncukat, majd befejezik életüket. A tiszavirágzás csodálatos jelensége az alkonyati órákban, 18.00 és 21.00 óra között zajlik. Aki szeretne részese lenni ennek a rendkívüli eseménynek, bizony készenlétben kell állnia. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kérészek rajzása nem számítható ki pontosan, több mindentől függ. Befolyásolja például a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok és a felhősödés is. Azt sem lehet előre megjósolni, milyen mértékű lesz a rajzás. Tapasztalhatók évek, amikor intenzitása alulmarad a korábban tapasztaltakhoz képest.

Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentősége is van a tiszavirágzásnak. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk, amint a terített asztalnál lakmároznak.  Hajdan a parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ezt ma már nem lehet megtenni, mivel a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése is tilos.

Ezen túl a tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb kérésze. 2,5-3,8 cm-es teste a farksertéivel 10-12 cm hosszú is lehet. A nőstényeket könnyen megkülönböztethetjük a hímektől, mivel farksertéik rövidebbek, szárnyaik és testük nagyobb. A vízfelszínre rakják petéiket (egy nőstény 7-8000 db-ot), amelyek lesüllyednek a fenékre. A kikelő lárvák az aljzatba fúrják magukat, három évig itt fejlődnek és az iszap szerves korhadékaival táplálkoznak.

Címlapkép forrása: Mladen Mitrinovic/Shutterstock