Sirok várától Diósgyőrön át Boldogkőváraljáig és tovább, hazánknak olyan csodás várai és várromjai vannak, melyeket minden évszakban érdemes felkeresni. Az alábbiakban olyanokat gyűjtöttünk össze, melyeket kívülről és belülről is meg lehet csodálni. Tartsatok velünk a kirándulásra.
Nagyvázsony megújult vára
A dunántúli nagyvázsonyi Kinizsi vár hazai váraink között viszonylag fiatalnak számít, alapításának története " csak" a 14. és 15. század fordulójára nyúlik vissza: ekkor építette a Szolnok megyében jelentős birtokokkal rendelkező Vezsenyi-család az akkor még csak udvarház méretű épületet.
Később ennek helyére emeltette 1463-64 körül Vezsenyi László, Mátyás király lovászmestere Vázsonykő várát, amely a mai belső várral volt azonos.
A Kinizsi vár régészeti és művészettörténeti falkutatásai (2022-es befejezéséhez képest) négy évvel ezelőtt kezdődtek, a fejlesztésnek köszönhetően pedig teljesen megújult az erőd: az ötszintes torony, a palotaszárny és a tetőszerkezet is látványos átalakuláson esett át.
A domb oldalába épült, elsődlegesen birtokközpontnak szánt vár a NÖF beruházása által, valamint a Nemzeti Várprogram keretében újult meg. A cél az volt, ahogy más hazai várak és kastélyok esetében is – hogy a Kinizsi-vár történelmi helyszínként látogatóközponttá váljon, akár egész napos programot nyújtva az érdeklődőknek. A vár emeletein a múltat megidéző kiállítási tereket alakítottak ki, melyek 2022 áprilisa óta látogathatók.
Rákóczi-vár
A sárospataki Rákóczi-vár a késő reneszánsz építészetet képviseli. Stílusát tekintve arról ismert, hogy felépítésében keverednek a késő gótikus jegyk a reneszánsszal. Kiépítését Perényi Péter kezdte meg az 1530-as években. Az ötszintes Vörös-torony ma is az ország egyik legismertebb építészeti remeke.
Ehhez kapcsolódik a várkastély Perényi-szárnya, három árkádos ívből álló, portrékkal díszített ablakkal, A vár belső udvarának egyik legértékesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett, aki I. Rákóczi György felesége volt, és az uradalmat örökölte. A vár ma is jó állapotban van, a közeli gótikus vártemplommal és a neoreneszánsz Comenius Campusszal egybekötve egész napos programlehetőségeket is tartogat.
A Csókakői vár
Első írott említése 1290-99 (más forrás szerint 1287) körül kelteződött, amikor a Csákok trencsényi ágából származó II. István vette meg. A vár stratégiailag fontos helyen épült: ellenőrizte a tihanyi apátság alapítólevelében (1051) is szereplő hadiutat. Csókakő vára típusát tekintve szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár. Mint legtöbb várunkat, ezt is többször átépítették, a belső rész 6 méterrel emelkedik az alsó szint fölé. Az épület tojásdad formájú, alsó és felső elkülönített részekre osztott. Hogy el tudjuk képzelni, hogyan is festett a 16. században, elkészítették a rekonstrukcióját, íme!
A vár neve nem a madárhoz köthető, mint elsőre gondolnánk. Nácz József, aki a Vértes vidékét kutatta, azt mondja, a Csóka név az István egyik korabeli becéző formája, és feltételezi, hogy ő lehetett a XIII. században a vár építtetője, aki valószínűleg a Csák nemzetség tagja volt. További információkat ide kattintva olvashatnak.
A Cseszneki vár
A sziklaszirten magasodó cseszneki vár a Bakony egyik páratlan történelmi értéke, és a szerpentínt elkerülő, új útszakasznak köszönhetően ma már sokkal kényelmesebben meg is közelíthető. A tatárjárás után gótikus stílusban épült vár hosszú és dicső életet élt. Célja az Alföldről Győrbe vezető sóut védelme volt. Végvárként teljesített szolgálatot a török harcok idején, a 18. században pedig barokk ízlés szerint átépítették várkastéllyá.
Egészen addig az Esterházy hercegek egyik szálláshelyeként működött, míg egy földrengés és az azt követő tűzvész szinte teljesen lerombolta. A Nemzeti Várprogram keretében részlegesen helyreállították, több programot is szerveznek itt főleg nyaranta. Kutyákkal is látogatható és csodálatos kilátás nyílik innen a Bakonyra.
A Diósgyőri vár
Ha ide ellátogatunk beléphetünk Nagy Lajos király lovagtermébe, és megcsodálhatjuk az impozáns boltíveket, a lenyűgöző méreteket, melyek azt a lovagkort idézik, amikor még a Velencei Köztársaság is a magyar uralkodó lábai előtt hevert. A Diósgyőri vár lovagterme a korabeli Közép-Európában az egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű csarnok volt, mely a felújításnak köszönhetően visszanyerte régi pompáját.
Nagy Lajos itt ünnepelte lengyel királlyá koronázását, és 1381. szeptember 26-án ezek között a falak között írták alá a Velencével való hosszú háborúskodást lezáró békét, amely eseményre maga a velencei dózse is a várba érkezett. A Lovagterem két végében a székelyderzsi templomban fennmaradt freskó két jelenete látható, amelyek Nagy Lajos király példaképének, Szent Lászlónak a kunokkal vívott küzdelmét mutatják be.
A falakat egész alakos páncélok, királyi címeres zászlók, kardok és pompás női öltözékek díszítik. A mai szemlélőnek a lélegzete is eláll a patinás építészeti megoldások láttán, de a legmegkapóbb talán a Lovagterem egyedi atmoszférája, amely megidézi a lovagkirály hétköznapjait és azt az időszakot, amikor még a Diósgyőri várra figyelt egész Európa.