Tatár, török, kuruc, labanc és építőanyag után kutató helybéli is bontotta ezeket a templomfalakat, de 800-900 év se tudta teljesen eltüntetni őket. Az őszi Nap sápadt fényében fürdenek, vagy éppen a kavargó ködben bujdosnak. A Balaton környékének misztikus templomromjai most is megérnek egy-egy túrát.
Első helyszínünk, amit nem érdemes kihagyni, ha romtemplomrom túrára indulunk, az Szigliget környéke. Itt az ember azt sem tudja, hova nézzen, annyi látnivaló akad: ott a felújított vár, a kastély, az erdős, túraútvonalakkal tarkított hegyek, kápolnák, kilátók, egy pompás strand (télen szaunával), kiváló éttermek és még sorolhatnánk. Miért épp egy templomrom hiányozna innen?
Pedig a templom falának speciális építési technikája alapján már a római korban is állhatott itt épület. Erre épült az Árpád-korban az az egyházi építmény, amely még a török dúlása előtt, az 1400-as években romlásba hajlott. Persze Szulejmánék is bőven tettek azért, hogy romossá váljon, ám végül az újranépesülő falu lakossága hordta el a köveket a házak építéséhez. A torony szerencsére megmaradt, ma is áll (Csonka-toronynak is hívják), sőt, legendákat táplál, ahogy ezen a linken olvasható.
MEGKÖZELÍTÉS: Autóval a 71-es főút felől, a badacsonytördemici-szigligeti elágazásnál érdemes lekanyarodni, természetesen Szigliget felé. A tornyot ezen bevezető út (Iharos utca) és a Réhelyi út sarkához közel találjuk. Busszal Tapolcáról és a Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomástól is ide lehet jutni, a megálló elnevezése is árulkodó: Szigliget, Csonkatorony. Gyalog is egyszerű a dolog: az Országos Kéktúra útvonaláról térjünk le a kék kereszt turistaútra, pár lépés után már a toronynál is vagyunk.
Töttöskál
A Káli-medence több romtemplomot is fel tud vonultatni, mi most a szentbékkállai töttöskálit emeljük ki. Azért írtunk egymás után két földrajzi nevet, mert az első a mai, a második a rég elpusztult falu neve. A templom az 1200-as években épült, a törökök 1531-es dúlásáig látta el Isten és a nyáj szolgálatát.
A terméskő templomot később újjáépítették, miséztek is benne, de a 19. század végére megint romba dőlt, azóta nincs használatban. Manapság sem feltétlen szívderítő látvány, de az ember érzi a történelem szelét ha itt jár és csodás káli panorámát kap a falak mellett, akkor is ha már fagyos, ködös a táj.
MEGKÖZELÍTÉS: Ha a Káli-medence gerincútján autózunk, Szentbékkálla felé kell elkanyarodnunk a jelzett kereszteződésben. Az út jó ideig visz egyenesen északnak, majd élesen balra kanyarodik. Mi ezt ne tegyük, jobbra szedjük alá, átmenve egy kis kőhídon egyenesen megyünk, majd egy jobb-bal kanyarkombináció után nem sokkal oda is érünk. Ha busszal jövünk, a Szentbékkálla, Petőfi utca megállónál szálljunk le, majd keletnek induljunk el a bekötőúton, a Kéktúra útvonalán. A fentebb említett jobb-balos kanyarnál váltsunk át a kék L jelzésű útra, ami egyenesen a romhoz visz.
Hetye
Valószínűleg Szent Jánosról volt elnevezve az Ádánd szélén magasodó templom, ami az Árpád-korban egy kis falu egyházi épülete volt. Cirka 800 éves lehet, jelenleg már csak kb. háromemeletes tornya áll egy dombtetőn, a szántóföld közepén.
Épp ezért előfordult az utóbbi években, hogy traktorokkal tettek kárt a környezetében. 1888-ban tárták fel először, de azóta is csak attól óvták meg, hogy ne roskadjon össze, a környezete bozótos, gondozatlan. Érdekesség, hogy Törökhagyásnak is nevezik a romot, utalva arra, hogy a török invázió idején pusztult el.
MEGKÖZELÍTÉS: Kocsival a 65-ös főútról lehajtva, Ságvártól közelíthető meg Ádánd. Aki busszal jönne, az Siófokról tud errefelé buszozni, az Ádánd, Sabak megállóban kell leszállni. Ádándot Pélpuszta irányában hagyjuk el a Zrínyi Miklós utcán. Ahogy elhagyjuk az utolsó házat, a buszfordulót, illetve átkelünk a patakon, az első jobbra induló dűlőn térjünk le, ami nyílegyenesen visz a határba. Ezen haladjunk pár száz métert, és ha közben jobbra tekintgetünk, a magányos tornyot sem fogjuk eltéveszteni (a dűlőről oda vezet majd egy földút, nem kell átvágnunk a szántón!).
Dörgicse
Ha létezik romtemplom-nagyhatalom Magyarországon, akkor Dörgicse egészen biztosan az. A kis balaton-felvidéki falunak egyszerű okból van három romtemploma: régen ugyanis három külön község volt. Ennek megfelelően Kis-, Felső- és Alsódörgicse is saját templommal rendelkezett.
A kisméretű kisdörgicseit Szent Miklósnak ajánlották az 1200-as évek körüli építésekor, ma már csak egy fala áll. A felsődörgicsei (más néven szentpéterdörgicsei) rom a mai evangélikus templom mellett áll, már az 1200-as évek óta. Érdekessége, hogy szinte két templomot építettek egymás mellé: a 11. századi épület mellé a 13. században felhúztak egy ugyanekkora bővítést, így két templomhajóval és szentéllyel rendelkezik. Falai egész jó állapotban fennmaradtak.
Végül az alsódörgicsei (vagy boldogasszonydörgicsei) templom következik, ami a falu Balatonakali felőli végén, a Gernye nevű dombon trónol a 13. század óta. Az 1700-as években újraépítették és használták, de aztán megint romossá vált. Manapság megkapó látvány a dombtetőn, körülötte parkosított terület, előtte pedig pazar balatoni panoráma.
MEGKÖZELÍTÉS: Autóval a kisdörgicsei romot Vászoly vagy Balatonakali felől érkezve a Diófa utcán közelíthetjük meg: a buszmegállónál kanyarodjunk be a kis utcába, majd a második keresztutcában balra, annak végén letehetjük a kocsit. A felsődörgicsei romot a Fő utca kanyarulatában, az evangélikus templom mögött leljük, itt parkoló is található. Az alsódörgicsei romhoz Akali felől érkezve az első jobbos keresztutcán menjünk fel, egyből lesz is egy parkoló, onnan pedig felfelé kell sétálni, míg meg nem látjuk a csonka tornyot.