Harmadik típusú találkozás az óriás mohaállattal

Még 2021 nyarán írtunk a Mississippi vidékéről származó óriás mohaállatok felbukkanásáról hazánkban. Akkor a Tisza-tóban fogtak hatalmas példányokat a horgászok, kicsivel később pedig a Dunából és a Körösből is kerültek elő telepek, illetve a Sugovicából és a Bodajki-tóból egyaránt.

Óriás mohaállat - a kép csak illusztrációForrás: IrinaK/shutterstock.com

Azt viszont azóta tudjuk, hogy bár egyre terjed, a jövevényfaj ökölógiai szempontból nem jelent problémát.

Amikor valaki találkozik egy ilyen példánnyal, és korábban még nem volt hozzá szerencséje, bizony olyan lehet az élmény, mintha egy földönkívüli lénnyel hozta volna össze a sors. Ez történt a Magyar Haltani Társaság (MHTT) egyik olvasójával is, aki nemrég a "Mit fogtam" elnevezésű rovatba beküldött egy fotót a Tisza felszínén úszó "tapintára nyálkás, kocsonyaszerű" lényrő. 

Az MHTT pedig így magyarázta a látványt: „Ez a lény az édesvízi mohaállatok egyik képviselője, a Mississippi vidékéről származik. A neve – óriás mohaállat (Pectinatella magnifica) – kissé megtévesztő, mert a mohaállatok mindössze néhány milliméteresek, óriási csak a telepük lehet, amelynek felületén tíz-húsz példányonként kisebb egységekbe, egymástól világosabb határvonallal vagy sekély árkokkal elkülönülő rozettákba tömörülve ezerszám zsúfolódhatnak össze" - olvasható a Pecaverzum.hu oldalán.

a telep belsejét viszonylag kemény, kocsonyás anyag tölti ki, melyet a szorosan egymáshoz tapadó egyedek termelnek. Ezek a helyváltoztatásra képtelen egyszerű élőlények csillókoszorújuk segítségével az enyhén áramló vízből szűrik ki szerves törmelékből, és még parányibb élőlényekből álló táplálékukat, s megnövekedve főként bimbózással szaporodva gyarapítják, növelik a telepet.

Az óriási mohaállatok érzékenyek a hidegre. Amikor ősszel lehűl a víz, a telepek szétesnek, az állatkák elpusztulnak, de az általuk már korábban létrehozott többsejtű szaporítóképletek, a mindössze félmilliméteres, de a fagyokat is elviselni képes sztatoblasztok biztosítják a faj túlélését. Nagy számban szóródnak szét a vízben, és parányi kis horgaikkal megakadva a nádszálakon új telepeket alakíthatnak ki, amikor tavasszal ismét fölmelegszik a víz - magyarázta az MHTT.

 

 

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek