Aranypénz-hamisítványra bukkantak az épülő tiszaugi híd mellett

Egy Zsigmond-aranypénz korabeli hamisítványát is megtalálták a régészek az egykori Ság nevű település emlékeit őrző területen, az épülő tiszaugi híd mellett - közölte az MTI-vel Wilhelm Gábor,  Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője.

Zsigmond király aranypénzeForrás: Carlomorino/commons.wikimedia.org

Mint a szakember elmondta, a közelmúltban előkerült pénz érdekessége, hogy feltehetően ez az egyetlen érme a Kárpát-medencében, amelyet az eredeti verőtővel hamisítottak. A 15. században készült, nagy valószínűséggel úgy, hogy egy bronzalapra ráöntöttek egy kevés ezüstbevonatot, amelyre később aranyréteget vittek fel.

Egy forrásadat szerint - amelyre munkatársa, Nagy Balázs numizmata bukkant - Zsigmond király halálát követően ellopták az egyik pénzverő tövet, és feltehetően ezzel készítették a most megtalált hamis pénzérmét. Mint Wilhelm Gábor kiemelte, a fémpénz úgy néz ki, mintha színaranyból lenne, "egyedisége és gazdaságtörténeti vetülete azonban sokkal izgalmasabbá teszi, mintha egy eredeti Zsigmond-aranyforint lenne".

Az ásatás során egy egykori falu, Ság emlékeit is megtalálták a föld mélyén. A neolitikumból egy hatalmas őstulokszarv, a késő bronzkorból bronzeszközök kerültek elő. A késő avarkori épületekben pedig honfoglaláskori leleteket is találtak, amelyek arról is tanúskodnak, hogy a 8-9. századot követően az itt élő avarokat helyben érhette a magyar honfoglalás. Nagyon szép aranyozott ezüst veretek is előkerültek az épületekből, amelyek már a 10-11. századhoz köthetőek.

A régész emlékeztetett arra, hogy 1596-97-ben a tizenötéves háború során egy nagy krími-tatár támadás érte el a környéket, amely Kecskeméttől Szegedig megsemmisítette a falvak többségét. Ennek esett áldozatul az egykori kereskedelmi központ is, melynek neve az Árpád-kortól kezdve jelenik meg az írott forrásokban. Első említése az 1075-ből származó garamszentbenedeki bencés apátság alapítóleveléhez köthető, I. Géza király az apátságnak adományozta ezt a birtokot. Innentől pedig már jól ismert a település birtokszerkezete.

Buda és Pest látképe részlet Mikoviny Sámuel Notitiájából 1737. A budai pénzverő a középkorban Budán működő pénzverő műhely (Királyi Pénzverde vagy Domus Regalis, Magna Curia Regis németül Kammerhof) épületegyüttes része volt.Forrás: Hello world/commons.wikimedia.org

Tudni lehet, hogy Ság egy folyami átkelő volt, már az Árpád-kortól vásáros helyként tartották számon, de mára már csak egy puszta áll az egykori nyüzsgő falu helyén. A régészek számára azonban nagyon hasznos a háborítatlan terület, mert a település teljes múltját megismerhetik a föld mélyében rejlő leletekből. A vízügyi rendezés alatt álló területen a Kecskeméti Múzeum munkatársai a Várkapitányság Zrt. alvállalkozójaként egészen májusig végeznek megelőző feltárást, de már most nagyon sok, az eddigi forrásokat pontosító információt sikerült találniuk.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek