Ezek a szabályok vonatkoznak most az üzleti utakra

    Mint a Magyar Turisztikai Ügynökség össuefoglalójából kiderül, szeptember 5-től korlátozás nélkül léphetnek be Magyarországra mindazok, akik üzleti, gazdasági célból utaznak, utaztak, amennyiben igazolják az utazás üzleti, gazdasági célját. Ez vonatkozik mind a magyar, mind a külföldi állampolgárokra.

    Forrás: Free-Photos/pixabay.com

    Mi minősülhet üzleti, gazdasági célnak?

    E tekintetben a Rendelet nem tartalmaz szabályokat, de ezeknek a fogalmaknak a magyarázatát megtaláljuk más jogszabályokban. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA törvény) 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti célú utazásnak minősül „a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást..."

    Ugyancsak az SZJA törvényben olvashatjuk a gazdasági tevékenység meghatározását is, amely szerint gazdasági tevékenységnek a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása minősül, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

    A gazdasági tevékenységről nemcsak az SZJA törvény, hanem az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA törvény) is szól, amelynek 6. § (1) bekezdése az SZJA törvénnyel megegyezően határozza meg, hogy mi tekinthető gazdasági tevékenységnek. Az ÁFA törvény 6. § (2) bekezdése szerint pedig gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

    A fenti fogalommeghatározásokat alapul véve az utazás üzleti vagy gazdasági jellegének értékelésekor célszerű aszerint mérlegelni, hogy az utazás a gazdasági vállalkozás vagy egyéb jogalany vállalkozási tevékenységéhez köthető-e, haszon- vagy jövedelemszerzése érdekében történik-e, illetve azzal összefüggésben áll-e.

    Így lehet igazolni

    A tárgyalás, kiállításon való részvétel, nyersanyag beszerzése stb. miatt utazóknak érdemes az indulást megelőzően munkáltatóiktól, valamint attól a gazdasági társaságtól, jogalanytól, amelynek érdekében az utazás történik teljes bizonyító erejű (cégszerűen aláírt) magánokirati formájú igazolást kérni. Az igazoláson meg kell jelölni a beutazás konkrét indokát (célját) is. Az igazoláshoz az MTU cikkében található linkről tölthető le a hivatalos dokumentumsablon.

    Így lehet átutazni

    A külföldről érkező nem magyar állampolgárok Magyarország területére akkor léphetnek be, ha a belépéskor alávetik magukat egészségügyi vizsgálatnak, és az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját nem állapítja meg.

    A belépés további feltétele, hogy a külföldről érkező nem magyar állampolgár rendelkezzen a schengeni határellenőrzési kódexben előírt beutazási feltételekkel, hitelt érdemlően igazolja az utazásának célját és utazása célországát, valamint a célországba történő beutazása és ennek érdekében a tervezett utazás útvonalán fekvő, Magyarországgal szomszédos államba történő belépése biztosított legyen.

    Ellenőrzés az osztrák-magyar határonForrás: AFP/Robert Jaeger

    A kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok

    Az utazási korlátozásokról szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint a külföldről érkező személy a közbiztonságért felelős miniszter által meghatározott államok területéről Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet, ha olyan belföldi vagy a közbiztonságért felelős miniszter által meghatározott államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben a közbiztonságért felelős miniszter által meghatározott államok közül legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban áll.

    Ingázók

    A meghatározott szomszédos államok polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek.

    Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül élő magyar állampolgárok a szomszédos ország területéről visszatérve korlátozás nélkül beléphetnek, ha külföldi tartózkodásuk időtartama nem haladta meg a 24 órát, és a szomszédos országban az államhatártól számított legfeljebb 30 kilométeres sávot nem hagyták el.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!