Mit adtak nekünk a rómaiak? Derítsék ki belföldi romkertekben barangolva!

    A Brian élete című kultfilm ide vonatkozó jelenete biztosan sokaknak megvan. Mikor az ókori Jeruzsálemben felmerül a címben idézett kérdés, akkor az elnyomottak is kénytelenek elismerni, hogy elég sokat köszönhetnek a gyűlölt hódítóknak. Pannónián is nyomot hagyott az óriási birodalom kultúrája, mutatjuk, hogy merre érdemes indulni, ha elmerülne a kétezer évvel ezelőtti világ hangulatában.

    A híres-neves sírkamrák

    Pécsett a 4. században épültek azok az ókeresztény sírkamrák, melyek ma az UNESCO Világörökség részét is képezik. Sopianae városában kápolnát és sírkamrát is épített az ott élő ókeresztény közösség. Ennek a helynek éppen az a különlegessége, hogy itt több kőből épített temetkezőhelyet is találtak. A kétszintes építmények nagyrészt a gazdagabb családok sírkamrái voltak.

    Az alsó szinten, vagyis a föld alatt volt a kripta, fölé pedig egy mauzóleumot építettek. A Cella Septichora Látogatóközpont a sírkamrák köré és fölé épült, nagyon jól be lehet barangolni a területet, pontosabban három sírkamrát lehet megnézni – akár egy 3D sétával is, ha valami miatt épp nem jutunk el a helyszínre.

    Cella SeptichoraForrás: Thaler - CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=28720716

    Ez egyértelműen Pécs legismertebb, római kori látnivalója, de nem az egyetlen. Az Ókeresztény Mauzóleumra 1975-ben találtak rá, egészen véletlenül. Az egykori Sopianae egyik legnagyobb épülete lehetett valaha a kápolna. És van még egy helyszín, az Apáca utca 8. szám alatt ugyanis újabb ókeresztény síremlékekre bukkantak. Ez a helyszín viszont átmenetileg nem látogatható.

    Titkos szentély az erdő mélyén

    Sopront Scarbantia néven ismerték a rómaiak. A nagy építkezések Traianus és Hadrianus uralkodása alatt folytak a területen, a fórum épületeinek maradványai a 70-es és a 80-as években folytatott ásatások során bukkantak elő. Sopronban létrehoztak egy római kori romkertet, de rengeteg, a témához kapcsolódó lelet látható a Soproni Múzeum régészeti gyűjteményében is.

    A régészeti kiállítás mellett egy római kori kőtárban is körül lehet nézni: a kisebb pincehelyiségben kaptak helyet a római istenségeknek állított oltárkövek, Jupiter, Juno és Minerva szobrai egykor a fórumon lévő szentélyt díszítették. Sírkövek is találhatók a kőtárban, és külön érdekesség, hogy itt található a Fertőrákoson épült szentély eredeti berendezése is.

    MithraeumForrás: Fekist - CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2818057

    Ez a szentély egyébként igazi kis csemege. A Soprontól nem messze található Fertőrákos és Fertőmeggyes között, az erdőben bújik meg a római kori kis templom. Több néven ismert, Mithras-szentélyként, Mithras-barlangként vagy Mithraeumként is lehet olvasni róla. A szentély honlapján bőségesen találunk információt a felfedezés és a feltárás körülményeiről, ahogy az építés időszakának vallási kuszaságáról is. Amit ma kívülről látunk, az egy takaros kis védőházikó, a valódi szentély odabent van. A Napistenként is tisztelt Mithras-szentélyben a felfedezéskor, 1866 júliusában több izgalmas leletet is találtak, ma pedig a környék egyik legérdekesebb római kori emlékeként tartják számon.

    Római alapokon újjáépített Isis-szentély

    Savaria, azaz Szombathely az ókorban fontos vallási központ volt, ma pedig több római kori emléket is őriz – többek között a Borostyánút egy részletét is fel lehet keresni. A Savaria Múzeumban is van egy kiállítás, a város központjában lévő Püspökkertben pedig ott a Járdányi Paulovics István Romkert, ahol látható az egykori fürdőház, de akár a korabeli, bazaltkő borítású úton is sétálhatunk.

    Iseum SavarienseForrás: posztos/Shutterstock

    De a leglátványosabb mégis az újjáépült Iseum Savariense, vagyis az Isis-szentély. A múzeum épülete római kori alapokra épült fel, ma pedig az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház Isis savariai otthona című állandó kiállítását nézhetik meg a látogatók. A kiállítótérnek már méretei is figyelemre méltóak: 900 négyzetméteren mutatják be Pannonia római császárkori vallási életét és természetesen az egykori Savaria Isis-kultuszának leleteit. Amellett, hogy maketteket és egy csomó tárgyi leletet láthatunk, építészeti rekonstrukciók, interaktív 3D-modellek, filmek és audio tárlatvezetés segít elképzelni, hogy milyen lehetett a hely valósága kétezer évvel ezelőtt.

    Római mintagazdaság a Balaton közelében

    A Balaton-felvidéken található Baláca jellegében eltér mind az ókeresztény sírkamráiról híres pécsi, mind az Isis-kultuszról ismert szombathelyi leletektől. Itt ugyanis Magyarország legnagyobb látogatható római kori villagazdaságát lehet megnézni. Nemesvámos és Veszprémfajsz között egy szépen gondozott parkban állnak a 3-4. században épült lakóházak és a hozzájuk tartozó egyéb építmények. Ma körülbelül két hektáron látogatható az egykori nagy gazdaság területe, a legmeghatározóbb épület pedig egyértelműen a 2400 négyzetméteres alapterületű központi lakóház.

    Gyönyörű mozaikpadlók vannak a házbanForrás: Botond Horvath/Shutterstock

    Az épületben korhűen berendezett helyiséget és több eredeti mozaikpadlót, a kőtárban sírköveket és oszlopokat lehet megnézni, míg a kertben egy illatos fűszer- és gyógynövényeket bemutató kiállítás várja a látogatókat. A római korban is ismert fűszernövényekből bárki nyugodtan szakíthat, hogy az ujjai között morzsolgatva, vagy az apró leveleket rágcsálva szívja be a bódító illatokat. Ha valaki még ennél is jobban szeretne a római hétköznapok részévé válni, az akár önkéntesnek is jelentkezhet. Folyamatosan keresnek segítőket, akik színészként, kertészként, vagy más módon segítik az itt zajló munkát.

    Egy sétára csábító régészeti park

    A Tác melletti Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum igazi hétvégi program. Az egész park bejárása körülbelül két óráig tart. Az itt talált leleteket állandó kiállítás mutatja be, de nagyon izgalmas, persze a téma iránt érdeklődőknek, egy szimpla séta is az óriási kertben. Mindenhol van valamilyen látnivaló: erődfalak, városkapu, sőt, a helytartói palota és a testőrség laktanyájának maradványaival.

    Be lehet járni a fórumot, az ókeresztény bazilikákat és az egykori, 4. századi lakóházakat is. Természetesen nem felépített római kori településről beszélünk, hanem romokról, falmaradványokról, oszlopokról. De azoknak, akiknek a képzelete mindezt meg tudja tölteni élettel és tartalommal, azoknak óriási élményt jelent egy ilyen séta.

    GorsiumForrás: Civertan - CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=73508383

    De még akkor is jó a csendes, nyugodt, napsütötte kövek között mászkálni egyet, ha nincs előtte időnk vagy kedvünk belemerülni a hely történetébe. Programokat is szoktak rendezni a helyszínen, persze római ruhákban, korabeli szokások szerint. A járványra való tekintettel azonban most nem frissül Gorsium programajánlója, ami egyébként több, a cikkben szereplő helyszínre is igaz, és sajnos az évente megrendezett nyári Savaria Karneválra is, melyet ugyanebből az okból idén elhalasztottak. Viszont jó ezeket számon tartani, mert remélhetőleg hamarosan ismét lesz alkalom részt venni ilyen római kori játékokon.

    Budapest tele van a rómaiak emlékével

    Aquincum kivételes helyszínnek számít programok szempontból. Az Óbudán található római kori múzeumban és régészeti parkban egyébként is egymást szokták érni a különböző események, így a korlátozások lazulásával újra felvették a fonalat, és több programot is megrendeznek.

    Aquincum, LapidáriumForrás: Kaboldy - CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=905922

    A programoktól függetlenül is rengeteg a látnivaló. A Látványraktár állandó kiállítása 1200 tárgyat mutat be, míg a Róma Aquincumban című állandó kiállítás egyrészt a helytartói palota egykori fényűzéséről mesél, másrészt egy igazi ritkaságról, az úgynevezett aquincumi orgonáról. Az egykori hangszer darabjai, illetve az azok alapján készült rekonstrukció is itt látható – és igen, a rekonstruált változatot meg is lehet szólaltatni, hangját ezen a linken akár most is meghallgathatja.

    Budapest római kori emlékei egyébként nem Aquincum falainál végződnek. Ha valaki csak a fővárost szeretné bejárni a témában, akkor mindenképp el kell mennie a Hercules-villába is, mely a római korban egy magasrangú tisztviselő lakóháza volt (a belépés ide ingyenes), de meg lehet nézni a Fürdő Múzeumot (a katonák közfürdőjét), a polgárvárosi amfiteátrumot és a Táborvárosi Múzeumot is, ez utóbbi azonban kivételesen jelenleg zárva tart. A listának ezzel nincs vége, a múzeum honlapján még több tippet talál egy római kori csavargáshoz.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!