Megnyílt az új állatmentő központ, a Sünispotály

    Megnyitották a Fővárosi Állat- és Növénykertben az új Sünispotályt, a mentett állatok mentőhelyét, így ezentúl amellett, hogy nagyobb kapacitást tud az Állatkert a mentőmunka szolgálatába állítani, a mentett állatokról való gondoskodás minden eddiginél több részletét is betudják mutatni a látogatóknak.

    Mentett mókusokról is gondoskodnak SünispotálybanForrás: Fővárosi Állat- és Növénykert Készítette: Bagosi Zoltán

    Az állatkerti mentőmunka keretében évente másfél ezernél is több, emberi segítségre szoruló hazai vadon élő állatról gondoskodnak az állatkerti szakemberek, köztük törött szárnyú gólyákról, mérgezett sasokról, elárvult madárfiókákról és sérült sünökről is – mostantól a megmentett állatok körül zajló munkába a vendégek is beleshetnek. A Sünispotályban a nagyközönséget mintegy 100 négyzetméternyi látogatótér várja, ahonnan üvegfalakon át lehet belátni a mentőmunka színteréül szolgáló kezelőhelyiségekbe, illetve az állatok elhelyezését szolgáló röpdékbe is. A mentőmunka bemutatását a látogatói térben elhelyezett információs rendszer teszi teljessé, illetve a Sünispotály megnyitásával különféle ismeretterjesztő, oktató programok is elindulnak.

    A Sünispotály emeletén alakították ki a Frakk-termet: ez egy oktatóterem, amelyet ugyan egyénileg is fel lehet keresni, de elsősorban csoportos foglalkozások színterének szánják, itt a felelős állattartásról tudhatnak meg még többet a látogatók.

    A mentőmunka célja, hogy a bekerült állatok újra képesek legyenek emberi segítség nélkül boldogulni a szabad természetben. Ennek érdekében a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik az állatkerti munkatársak. Így jártak el Ottó, a félárván maradt sajsfióka esetében is, akiről korábban már írtunk. Miután felerősödtek a gondozott állatok, szabadon engedik őket. Néha persze előfordul olyan eset is, amikor a probléma olyan jellegű, hogy az állatot már nem lehet elengedni (pl. olyan szárnysérülésnél, ahol a madár élete megmenthető, de a röpképessége nem állítható vissza). Ilyenkor a mentőmunka keretében az állat hosszú távú ellátásáról, elhelyezéséről is gondoskodni kell. Az el nem engedhető gólyák egy részét például a Margitszigeti Kisállatkertben szokták elhelyezni. Ott viszont ezek az állatok igen gyakran párba állnak, és fiókákat is nevelnek, amelyek természetesen nem öröklik a törött szárnyat, felcseperedésük után tehát szabadon lehet őket engedni.

    Manapság a mentett állatok száma évente ezerötszáz és kétezer között mozog.

    Az abszolút csúcs a 2016-os esztendő volt, amikor 108 faj több mint 2 ezer egyedének nyújtottak segítséget az állatkerti mentőmunka keretében. A mentett állatok közül abban az évben 89 faj 1019 egyede volt madár, 11 faj 796 egyede képviselte az emlősöket, további 9 faj 209 egyede pedig a hüllők és a kétéltűek közül került ki. A leggyakrabban bekerülő fajok a madarak közül a fekete rigó, a széncinege és a vörös vércse, az emlősök közül pedig a sünök és a különféle denevérek. De mentettek már az állatkerti munkatársak fakókeselyűt, vidrát és hódot is - tudtuk meg az Állatkert közleményéből.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!