Tudtátok, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címmel nem jár pénzbeli támogatás, csak a cím maga, ami megadja a kiválasztott városoknak azt a lehetőséget, hogy feltegyék magukat a világ kulturális térképére? A helyszíneket és programokat a városoknak, a csatlakozó önkormányzatoknak kell megvalósítaniuk, összefogva, együtt gondolkodva. Idén erre a hatalmas munkára vállalkozott Veszprém, Temesvár és a görögországi Eleusis.
Elefsina (Eleusis) egyszerre ókori, modern és jelenkori; és ezek a stílusok, valamint történelmi emlékek jól megférnek egymás mellett. A hely egy olyan olvasztótégely, amiben megtalálhatjuk a görög történelem és mitológia esszenciáját dalok és ősi szövegek által, ókori műemlékeknek és modern kulturális helyszíneknek köszönhetően.
Aiszkhülosz szülőhelye ősidők óta ismert volt az eleusziszi misztériumokról, az ókori Görögország egyik legfontosabb vallási szertartásáról.
A város a mitológiai hagyományain kívül ritka régészeti gazdagsággal is rendelkezik, melyet az Elefsina Régészeti Múzeumban lehet megtekinteni. Bár a múzeumot most felújítják, amint készen vannak a munkálatok, a város öröksége kap majd benne helyet, egyedülálló élményt biztosítva a világ minden tájáról érkező látogatóknak.
Elefsina mindig is kiemelkedő helyet foglalt el a görög térképen. Természetes kikötőjének és stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően ma is könnyen megközelíthető. Athéntől 21 km-re nyugatra, a Thriász-síkságon található, a Saronic-öböl legészaknyugatibb csücskében.
Különleges helyszínek
Elefsina városában 10 egészen különleges helyszínen lesznek programok egész évben. Az egyik főhelyszín például egy 1875-ben épült szappangyárban lesz, mely a város első gyára volt. Régi, 1885-ben épült pályaudvara is programhelyszín lesz, mivel 2001 óta nem működik a vasúti közlekedés.
De lesznek programok a régi Városházán, Elefsina első, modern festékeket gyártó épületében, és a város mellett található régészeti területen is, ahol az ókori emlékek szerint az első rituálékat végezték a hívők. A programokról és a helyszínekről még többet a 2023eleusis.eu oldalon tudhattok meg.
Temesvári programok
Többnapos, január 9-én záruló fényfesztivállal ünnepelték Temesváron, hogy 2023-ban a romániai város az egyik, amely viselheti az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A rendezvénysorozat egyik csúcspontja a nemzetközi hírű román szobrásznak, Brancusinak szentelt kiállítás lesz, mely a temesvári szépművészeti múzeumban nyílik szeptember 30-án. De a török posztmodern irodalom vezető alakja, Orhan Pamuk is tiszteletét teszi majd a városban.
Temesvár Románia legnagyobb településének számít, és ez volt az első, mely felszabadult a Ceausescu-diktatúra alól. A város a fiatalok és az emlékeikbe szívesen visszarévedő idősebb korosztály számára is tartogat meglepetéseket. Legszebb részei a várost kettészelő Bega-csatorna, és annak két oldalán található szép parkok és sétálóutcák. Az 1763-ban építtetett csatorna 2-3 méter mély és hajózható. A történelem során hét kis híd maradt meg azok közül melyek átszelték a folyót, ezek alatt most sétahajók úsznak át. Már csak ezért a látványért is megéri ide utazni 2023-ban.
A romániai városban a tervek szerint idén mintegy harminc eseményt tartanak hetente, a hivatalos megnyitó a február 17-19. közötti hétvégén lesz, amikor több belvárosi helyszínen világhírű zenészek koncerteznek. Fellép Lajkó Félix hegedűművész is, akit a vonósokból álló, világzenét játszó lengyel Volosi zenekar kísér.
Temesvár a Bánság központjában található, és történelmét tekintve ez volt az egykori Temes vármegye, a mai Temes megye székhelye. Miután 1552-ben török uralom alá került, a várost csak 1716-ban szabadították fel Savoyai Jenő osztrák csapatai. Temesváron a legkülönbözőbb népek és vallások éltek együtt, mivel Mária Terézia rendeletére különböző népcsoportokat telepítettek le itt.
Összefogás és kulturális sokszínűség Veszprémben
Itthon, 2023-ban nem csak Veszprém városától, hanem az egész Veszprém-Balaton régiótól megannyi ötletet, kreatív programot és kulturális sokszínűséget kapunk. A város ugyanis nem egyedül nyerte el 2018-ban az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, hanem a balatoni és a bakonyi régióval közösen.
A VEB2023 projektnévre hallgató egész éves sorozat több száz projekttel és programmal jelentkezik majd az év során. Amint az EKF művészeti és kreatív főtanácsadója, Can Togay János, korábbi beszélgetések során elmondta, ezek közül a programok közül sok már el is indult, és a szervezők remélik, hogy sok projekt a kulturális év után is fenntartható lesz.
A közös nevezéssel több céljuk is volt a résztvevőknek. Először is szeretnék újra pezsgővé tenni a történelmi belvárost, közösségi térként újjáéleszteni évek óta üresen álló üzlethelyiségeket, és támogatni közösségi boltokat, kultúrbisztrókat, egyedi fagyizókat. A másik cél pedig, hogy felpezsdüljön az élet a régió más városaiban is, hogy megmozduljanak az önkormányzatok, akik vállalták, hogy részt veszenk az egész éves programsorozatban. Hogy ki hogyan járul hozzá a VEB2023 projekthez, azt a Veszprembalaton2023.hu oldalon nézhetitek meg, és a segítségével egy idei veszprémi, balatoni és bakonyi kulturális kirándulást is megtervezhettek.