Az interneten számos helyen olvasható már, hogy mi, emberek elpusztítjuk a Földet. Nemcsak a szeméttel halmozzuk el, de az ember által hagyott ökológia lábnyom is elképesztő mértékeket ölt. Utánanéztünk, hol lehet kiszámolni az ehhez kapcsolódó adatokat, hiszen, ha látja az ember, hogy életének melyik részén tudna és kellene változtatni, talán könnyebben odafigyel.

Meglepő eredményre leltünk, ugyanis léteznek magyar nyelvű kalkulátorok is, amelyekkel mind a létezésünk okozta környezetkárosító hatásokat, mind az utazásunk okozta környezeti kárt ki lehet számolni. Továbbá megtudhatjuk azt is, hogy hány Földre lenne szükség ahhoz, hogy elbírja a szennyezést, ha mindenki úgy élne, ahogyan mi. 

A wikipedia meghatározása szerint „Az ökológiai lábnyom (...) azt fejezi ki, hogy (...) egy emberi társadalomnak mennyi földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez." Aki igyekszik sokat tenni a környezetért, például szelektíven gyűjti a szemetet, szatyrokkal, dobozokkal megy piacra és üvegkulacsban hordja magánál a vizet, az talán kisebb sokkot fog átélni, amikor meglátja az eredményeket.

Lássuk a magyar nyelvű kalkulátorokat:
1. A Kötháló oldalán a mindennapjainkkal kapcsolatos tesztet kell kitölteni, például arról, hogy mennyit járunk autóval, illetve milyen ételeket fogyasztunk. A teszt végén megkapjuk a kibocsátott szén-dioxid mennyiséget, a saját átlagunkat, emellett megjelenik a magyar átlag és a világátlag is.
2. A WWF oldalán ugyancsak kiszámolhatja a szennyezés mértékét.

3. A Föld Napja Alapítvány többféle számlálót is biztosít, emellett a víz jelentőségéről is ír, amit külféle összehasonlítások segítségével tesz kézzelfoghatóvá: például, ha 1 milliárd ember évente 2 pamutpólóval kevesebbet vásárolna, az általa megtakarított víz árával 4,6 millió ember éves élelmezését lehetne fedezni. Ha teletankoljuk az autónkat, tudnunk kell, hogy minden liter üzemanyag előállításához 13 liter vizet használnak fel, ezért tömegközlekedéssel és üzemanyag-takarékos járművekkel nemcsak energiát, hanem vizet is megtakaríthatunk. Továbbá, ha 1 kg marhahúsból készül az ebéd, azzal 107 fürdőkádnyi vizet is elfogyasztunk.

A teszt kitöltésekor két különböző verziót próbáltunk ki: mindkét esetben a vonatközlekedést jelöltük meg, de az egyikhez húsevő, a másikhoz vegán étrendet párosítottunk. Az eredmény azt mutatja, hogy míg első esetben 1,22 Föld kellene ahhoz, hogy az adott szennyezéskibocsátás mellett tovább éljünk, a vegán étrendűek esetén ugyanez a szám 1,02. A szénlábnyom kiszámításához még ide léphetünk tovább.

4. A Glia oldalán szintén különböző kérdésekre válaszolva tudhatjuk meg, mekkora terhet jelentünk a Földre.

A fentieken kívül angol nyelvű oldalakról is tájékozódhatunk a karbonlábnyomról, például innen vagy innen. A Flight to fart azt számolja ki, hogy az utazásainkkal milyen terhelést jelentünk a Földnek. Itt az indulási város és a célállomás beírásával kapjuk meg az adott értéket, mely mellé szemlélető példákat is kapunk arról, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. Egy Budapest-Bécs oda-vissza repülőút például 0,1 tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe, amely napi egy, hatperces zuhanyzással ér fel egy egy éven keresztül, vagy azzal, hogyha egy éven át éjjel-nappal égve hagyunk egy alacsony energiafelhasználású villanykörtét. Ez a mennyiség egy 11619 km-es vonatútnak felel meg, és 32 000 e-mail továbbításásnak. Azt is megtudjuk, hogy 0,1 tonna szén-dioxid kibocsátása annyit tesz, mintha 83 tonna jeget olvasztanánk el a sarkvidéken.