Ezért fog idén a Fertő tónál nyaralni!

    Cikksorozatunk első két részében a Fertő-táj kastélyait és az épített örökségek helyszíneit jártuk be, ezúttal azonban a természetközeli élményekre helyezzük a hangsúlyt. Madárlesre indulunk a Fertőn; szolárhajóval fedezzük fel a tó parttól távoli, nyílt vízfelületeit; kevésbé ismert tanösvényeken járunk, és a bicikliútról gyönyörködünk az elképesztően gazdag állatvilágban. A régió tökéletes az aktív pihenéshez, tartsanak velünk!

    A Fertő tó, az azt övező táj és a környékbeli települések magyar és osztrák oldalon egyaránt, 2001-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listára. Nemcsak gyönyörű, de kivételesen izgalmas is ez a régió: elvarázsolt falvakat, tájházakat látogathatunk meg, magaslatokról csodálhatjuk a panorámát, de ha úgy tartja kedvünk, akkor sűrű nádasok között evezhetünk. Ha itt töltjük a vakációt, érdemes minél több időt tölteni a természetben.

    A tó, ami 120 évente kiszárad

    A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, kb. 20 ezer éve alakult ki a terület süllyedése miatt. Ma Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptavának, vagyis egy síkvidéken fekvő, szikes és sós állóvíznek számít. A Fertő sótartalma 33-szorosa a Balatonénak, a vízszintje pedig ingadozó, mert csak egyetlen igazi folyó, a Vulka (németül Wulka) táplálja, ami a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakjainak vizét gyűjti össze.

    A Fertőnek nincs állandó partvonala, a kiterjedése folyamatosan változik; 100-120 évenként kiszárad – legutóbb például 1866 és 1868 között történt ilyen.Fotó: Polyák Attila - Travelo

    A fertő egy állapot neve is, amely a tavak tízezer években mérhető életében az elmocsarasodás előtti stádiumot jelöli (itt tart a Kis-Balaton és a Velencei-tó is). Bár a nemzeti park ezt próbálja lassítani a csatornák kotrásával, a folyamat visszafordíthatatlan, a tó idővel el fog tűnni.

    A Fertő nem kifejezetten a strandolásról szól a magyar oldalon (bár Fertőrákoson van strand is), hiszen a tó egyediségét éppen az adja, hogy hazai területének kb. 87 százaléka nádas és mocsár, ahol fantasztikusan gazdag az élővilág. A nádasöv akár 7-8 km-re is benyúlik a tóba. Az összefüggő mocsárvilágot békés belső tavak szakítják meg, a közlekedés céljára csatornák hálózatát alakították ki a nádasokban.

    Ezért érdemes hajnalban kelni: kenutúra és madárles a Fertőn

    A vakáció általában nem a korai kelésről szól, de mindig vannak olyan programok, amelyek miatt önként is bevállaljuk a hajnali ébresztőt. Mi egy kora reggeli kenutúra miatt pattantunk ki reggel 6-kor az ágyból, és reggel 7-kor már a testmagasságunknak megfelelő evezőket választottuk ki a Csárdakapui-főcsatorna bejáratánál található bázison. Innen indulnak ugyanis a Fertő-Hanság Nemzeti Park vezetett ökotúrái.

    Egyáltalán nem bántuk meg, hogy kihagytuk a reggelit. A 6 km-es kenutúra a Fertő nyugati oldalán a nádasok, a csatornák és a nádasba záródott belső tavak élővilágát mutatja be, és a tó összefüggő, sűrű nádasába vágott közlekedő csatornáin halad. A kora reggeli fényekben még szebb volt a táj, és a szúnyogok sem lendültek összehangolt támadásba.

    Ki korán kel, madarakra lelFotó: Polyák Attila - Travelo

    Nem kell evezős gyakorlat az előrehaladáshoz. Sőt, időnként érdemes is megállni egy kicsit, és egyszerűen csak figyelni a madarakat. Nagy eséllyel látunk majd nádirigót, barkócinegét, foltos nádiposzátát, nagy kócsagot, szárcsát vagy vörösgémet, de ehhez érdemes csendben várakozni. A tó és a közvetlen környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma, sok költözőmadár pihen meg itt a vonulás közben, pl. az északi ludak és a csörgő récék.

    Különleges szitakötők élnek itt, de a túravezetőnk felhívta a figyelmünket a víz felszínén látható, aranysárga „rovaremésztő" virágokra is, amelyek a rence nevű, gyökér nélküli vízinövényhez tartoznak. A vízben található 35 halfajtán kívül békák, gőték, unkák és varangyok tízezrei fejlődnek itt.

    Kenutúra ára: felnőtteknek 3000 Ft, 6-tól 14 éves korig 1500 Ft, 6 éves kor alatt ingyenes.
    Bejelentkezés: ezen az oldalon

    Érdemes olykor megállni egy kicsit, és egyszerűen csak figyelni a madarakatFotó: Polyák Attila - Travelo

    Szolárhajóval a vadonban

    A felejthetetlen kenutúra egy elvarázsolt világba vitt minket, de beneveztünk egy másik vízitúrára is, hogy még többet lássunk a tóból. Csak a magyar oldalon kb. 240 kilométernyi csatorna található, és vannak olyan izgalmas részek még a tóban, amelyekhez nagyon sokat kellene evezni.

    A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának egyedi fejlesztésű, elektromos meghajtású hajójával vágtunk a vadonnak. A kiindulási pont a Hansági-főcsatorna parkolója volt, ami egyben a madármegfigyelők egyik kedvenc helyének közelében van. Távcsövekkel és objektívekkel felszerelkezett ökoturisták csapataival találkozhatunk, de a bringások is gyakran itt szakítják meg egy kicsit a túrát, hogy gyönyörködjenek a tájban és a madarakban.

    A szolárhajóban persze nem csak az a jó, hogy nem kell eveznünkFotó: Polyák Attila - Travelo

    A szolárhajót a vízi jármű tetejére felszerelt napelemek által összegyűjtött energia hajtja, és mivel a motorhang csak kis zajjal jár, így a rejtőzködőbb, az emberi jelenlétet kevésbé toleráló vízi madárfajok képviselői, vagy akár a vízi emlősök is a közelben maradnak. A napelemes hajó további előnye, hogy a tető miatt a tűző nap sem zavarja a túrát. Ráadásul olyan eldugott helyekre is eljutunk így, mint például arra a „szigetre", amit egykor a helyi halászok használtak, miközben láthatjuk a vízről azokat az őrtornyokat is, amelyekről az egykori határvonalat tartották szemmel a határőrök.

    A másfél órás túrák részvételi díja 3000 forint fejenként, de túránként minimum 15 000 forinttal kalkuláljanak. A családi jegyek áráról és a foglalásról itt talál bővebb információt!

    Nézzen be egy 150 éves majorságba!

    A szolárhajózás kiinduló helyétől nem messze, Sarród település mellett találják a Lászlómajor Látogatóközpontot, az Esterházyak egykori gazdasági központját. A 150 éves, 2012-ben felújított majorban a régióra jellemző hagyományos gazdálkodási formákat és az állattenyésztéshez kapcsolódó ősi magyar mesterségeket mutatják be.

    Az udvaron régi magyar háziállatfajtákkal lehet ismerkedni, persze azért nem túl közelről. Láthatnak itt magyar szürke szarvasmarhát, racka juhot, házi bivalyt, mangalicát, a ma már szinte alig ismert cikta juhot – ami a legritkább juhfajta a világon – és a tejelő cigája nevű juhfajtát.

    Travelo tipp:
    Ha még többet szeretnének megtudni a szikes pusztákról és a tavakról, illetve arról, hogy milyen szerepet töltöttek be a régi magyar háziállatok a védett területek megőrzésében és hasznosításában, akkor járják végig a Sziki Őszirózsa Tanösvényt! Ez egy Sarródtól 7 km-re található, közel 4 km hosszú gyalogos és kerékpáros túraútvonal.

    Egy rejtett kincs: Hegykő

    Hegykő elsősorban a fürdőjéről híres – gyógyvize azonos a nemzetközi hírű balfi szanatórium vizével –, de a wellnessen kívül számos más látnivaló is akad a településen. A „Nádak útján" nevű tanösvény egy játszótér és egy madármegfigyelő torony mellett vezet, a Hegykői főcsatorna mellett pedig a Vasfüggöny emlékhelyet és a határzár történetét ismerheti meg.

    Hegykő főtere a Szent Mihály templommalForrás: Pintye Dávid / Wikipedia

    Létezik egy legenda, amely szerint a mai Hegykő területén egy áldozati kő állt. A honfoglaló magyarok itt áldoztak az isteneiknek. Amikor keresztény templom épült itt, befalazták a követ a templom oldalába. A települést egy 1262-ben keltezett oklevél "Villa Igku" néven említi, ami szent követ jelent. A legendát Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész Szent Kő emlékműve eleveníti fel.

    Tekerni is kötelező!

    A tókerülő bringakör három éve összeért, ma már az egész tó biztonságosan körbe kerékpározható. Gyerekekkel is szuper vakációs úti cél, hiszen számos változatos program és látnivaló akad útközben, és még csak nagy szintkülönbségeket sem kell legyőzni. Egy kb. 120 km-es körre készüljenek, de ha csalnak kicsit, és igénybe veszik az ausztriai llmitz (Illmic) és Mörbisch (Fertőmeggyes) között menetrend szerint közlekedő kompot, akkor felére csökkenthetik a távot.

    Fotó: Polyák Attila - Travelo

    Amit semmiképp se hagyjanak ki, az a Fertőújlak melletti, korábban Mexikópusztának nevezett szakasz, ahol egy még helyi viszonylatban is gazdag állatvilággal rendelkező szikes pusztán át vezet a bringaút. Nemcsak vízi madarak százait, hanem vízi bivalyokat is látnak majd. A kerékpáros túraútvonalakról itt talál bővebb információt! 

    Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!