Kilátók, hercegek, grófok: Sopron és a Fertő-táj legszebb kastélyai és magaslatai

    Ha hiszik, ha nem, Sopronban és a Fertő-tájon még egy rövidebb nyaralás alatt is rengeteg élményt  szerezhetünk. Fényűző kastélyokat, filmbe illő kastélyparkokat és kerteket járhatunk be, panorámás kilátókba kapaszkodhatunk fel, Sopron történelmi belvárosát segway-jel, a Fertő tó rejtett vízi ösvényeit pedig kenuval fedezhetjük fel. A rejtett kincseket kereső cikksorozatunk következő részében a régió leghíresebb kastélyait és magaslatait látogatjuk meg, a legnagyobb magyar életútjába teszünk rendhagyó betekintést, és azt is eláruljuk, honnan látható szép időben az Alpok legkeletibb havas csúcsa.

    Egy herceg hétköznapjai – Esterházy-kastély, Fertőd

    Opera- és marionettszínház, narancsház és egy csodás park is tartozott a fertődi Esterházy-kastélyhoz, ami hazánk legnagyobb barokk-rokokó műemlékegyüttese. Az utóbbi években számos épületet felújítottak és megnyitottak a látogatók előtt, így akkor is érdemes újra eljönni ide, ha már járt itt korábban. Ezúttal azonban hozza a családot is! Nemcsak barokk szobrokat, bútorokat és porcelánokat fognak látni, de egy igazi herceg fényűző hétköznapjai is megelevenednek majd.

    A kastély építését gróf Esterházy József kezdte meg 1720-ban, aki egy „szerény", 22 szobás vadászházat tervezett. Örököse – a pompakedvelése miatt „Fényes" melléknévvel is emlegetett – Esterházy Miklós több fázisban óriási komplexummá fejlesztette az épületet. Úgy gondolta, hogy amit megenged magának a császár, azt ő is megengedheti magának, ennek jegyében az európai uralkodókra jellemző minden fényűzésre benevezett.

    Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya az Esterházy-kastélyFotó: Polyák Attila - Travelo

    Folyamatosan építkezett, és hercegi rangjának megfelelő udvartartása volt Eszterházán – így hívták ugyanis 1765-től a korábban Süttör, ma Fertőd nevet viselő települést. Pazar ünnepségeket rendezett, vendégeskedett nála Mária Terézia és a később I. Pál orosz cár néven uralkodó Pavel Petrovics Romanov nagyherceg is. Építtetett egy saját operaházat, ahol udvari komponistája, Joseph Haydn szerezte a zenét és vezényelte a zenekart. Ezt már sajnos nem, de a marionettszínházat ma is meg lehet nézni egy barokk színháztörténeti kiállítással együtt.

    Az egykori, kb. 300 hektáros franciaparkban szobrok, szökőkutak, görög-római istenekről elnevezett mulatóházak kaptak helyet. A parkot átszelő sugárutak közül három még ma is látható – a középső út végén a szomszéd település, Fertőszentmiklós templomával. 

    Mennyibe került a fényűzés?
    - A kínai lakktáblák 10 000 rajnai forintba kerültek (ez mai árfolyamon kb. 2,7 millió forint).
    - Joseph Haydn éves fizetése 600 rajnai forint volt, és az étkezést is biztosították számára. Összehasonlításképpen: 1759-ben egy ló 60 rajnai forintot ért, vagyis csak Haydn fizetése tíz ló árát tette ki.
    - A komplexum fenntartása havi 40 ezer rajnai forintba került.

     A 126 szobás kastély helyiségei közül sokat éppen felújítanak, de a kápolna, a Fogadóterem, a Díszterem, annak előtere és a 18. században a luxus netovábbját jelentő, aranyozott kínai lakktáblákkal díszített szoba, a Lakk kabinet is megtekinthető. A Díszterem mennyezeti freskójára mindenképp nézzenek fel, mert direkt úgy festették meg, hogy a fehér lovak bármely oldalról nézve, szembe fussanak a kép csodálójával.

    Van még fotó, kattintson!Fotó: Polyák Attila - Travelo

    A kastély termeiben a falfeltárás folyamatába is betekintést nyerhetünk, a falrétegek ugyanis különböző korokat idéznek. De van egy 20. századi „emlék" is! Keressék meg az egykori orosz katona falrajzát, aki az itt berendezett hadikórházban élt egy ideig.

    Azt pedig, hogy hogyan nézhetett ki fénykorában a kastély és környezete, vagy, hogy milyen pazar mulatságokat rendeztek itt, a Víztorony körpanorámás vetítése segít elképzelni, illetve a Pálmaházban megnyílt, az Esterházyak Mesélő Kincsei nevű kiállítás, ahol bútorokat, órákat, porcelánokat és festményeket láthatunk. Arra figyeljenek, hogy itt nem lehet fényképezni!

    Fotó: Polyák Attila - Travelo

    A kastély második fénykora a 19. és 20. század fordulóján, Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő idején jött el. A grófnő lényegében egész hozományát a felújításra és a kertek megújítására költötte. Mesébe illő rózsakertet alakított ki, amely 2015 óta újra látogatható. A kert akkori helyreállítása során 8000 rózsatövet ültettek el Márk Gergely rózsanemesítő 300 fajtájából.

    Nyitvatartás: március 15-től-október 31-ig keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig
    Belépőjegy: felnőtt 2500, diák és nyugdíjas 1500 Ft, családi belépő (2 szülő + max. 3 gyerek) 4000 Ft

    Ahonnan még az Alpok is látható – kihagyhatatlan kilátók

    Bár a fertődi kastély parkjának és díszudvarának bejárása is felér egy kisebb kirándulással, érdemes felkeresni néhány kilátót a környéken. Mivel itt nincsenek komoly magaslatok, gyerekekkel is jó program megmászni a dombokat. A Gloriett kilátóhoz Fertőbozról és Nagycenkről is eljuthatunk, előbbi esetben nagyobb kaptatóra számítsunk. A kilátónál kényelmes pihenőpadok várnak és olyan panoráma, ami kárpótol a kis emelkedőért. 

    Ha szerencsénk van, akár 60 kilométerre, Pozsonyig is el lehet látni a fertőbozi kilátóból.Fotó: Polyák Attila - Travelo

    A klasszicista stílusú, kupolás kilátót Széchényi Ferenc gróf (1822-ig két ékezettel használták a családnevet) emeltette József főherceg, Magyarország nádora tiszteletére. József főherceg a napóleoni háborúk miatt, a hadsereg fővezéreként érkezett a gróf birtokára, és állítólag rendszeresen innen szemlélték a tájat. A kilátó fertőrákosi homokkőből épült, valamivel több mint 3 méter az átmérője - és falai fél méter vastagok. Úgy tudjuk, Ringer József soproni építész munkája, akihez a Széchenyiek nagycenki kastélyának kibővítése is köthető. A pusztulásnak indult épületet gróf Széchényi Endre állíttatta helyre 1943-ban.

    A kilátó Romwalter Károly soproni nyomdász és lapkiadó emlékét őrzi, fiával együtt ő ácsoltatta 1876-ban ezen a helyen az első kilátótFotó: Polyák Attila - Travelo

    Akinek tetszik a látvány, az ejtse útba a Soproni-hegység kedvenc kirándulóhelyét is, a Károly-magaslatot a kilátóval együtt! Kb. egy kilométeres sétára számítson, amit aszfaltozott úton, a Lővérek nyugalmát és oxigéndús levegőjét élvezve tehet meg. A 23 méter magas torony névadója Romwalter Károly soproni nyomdász, aki saját költségén építtette a kilátót 1876-ban. Második felújítására 1930-ban került sor, ma is ezek a falépcsők vezetnek a kétszintes tetőteraszra. A 360 fokos panoráma miatt megéri a kis lépcsőzés: látszik innen egész Sopron, a Fertő tó, Nagycenk, a Soproni-hegység, és ha tiszta az idő, még a Schneeberg havas csúcsa is.

    Boszorkány tanösvény a Soproni ParkerdőbenFotó: Polyák Attila - Travelo

    Travelo tipp: A Károly-kilátó mellett egy szuper erdei játszóteret, egy meseösvényt, kutyaparkolót és egy mezítlábas parkot is talál, de megnézheti a szomszédban a Kőhalmy Vadászati Múzeum ingyenes interaktív kiállítását is.

    A Károly-kilátó nyitvatartása: májustól augusztusig 9-től 20 óráig
    Belépőjegy: felnőtteknek 400, diákoknak és nyugdíjasoknak 300 Ft

    A legnagyobb magyar birtoka - Széchenyi-kastély, Nagycenk

    Rendhagyó kiállítás, lovarda, egy mauzóleum, egy gyönyörű park és egy hársfasor – Nagycenkre nemcsak a történelem és a kastélyok, hanem a versenylovak és a természet rajongóinak is érdemes ellátogatni. Akár egy egész napot el lehet tölteni itt.

    A nagycenki Széchenyi-kastélyban található Magyarország legnagyobb alapterületű emlékmúzeumaFotó: Polyák Attila - Travelo

    A Széchenyi-család 18. század közepén, késő barokk és rokokó stílusban épült kastélya Soprontól 12 km-re található. Széchényi Antal építtette, örököse, Széchényi Ferenc uradalmi központtá tette Nagycenket, és klasszicista stílusban alakíttatta át az épületegyüttest. A következő örökös Széchenyi István volt, akit a fényűzésnél sokkal jobban érdekelt a modernitás és a komfort. A külföldi utazásai során megismert technikai vívmányokkal, többek között gázvilágítással és angol wc-vel látta el a kastélyt – ez utóbbi előbb épült Nagycenken, mint a bécsi császári udvarban. 

    Nagycenk Széchenyi-kastélyFotó: Polyák Attila - Travelo

    A földszinten a Széchenyi István Emlékmúzeum klasszikus kiállítását láthatjuk. A Széchenyi-család tagjairól, Széchenyi István és felesége, Seilern Crescence romantikus filmbe illő szerelméről és a gróf haláláról tudhatunk meg részleteket. A felső szinten egy interaktív, modern tárlatot járhatunk végig. A közel két évvel ezelőtt megnyílt kiállítás Széchenyi István életét, utazásait, gazdasági és társadalmai modernizációs törekvéseit mutatja be a lótenyésztéstől a Lánchídon és a Kaszinón át a gőzmozdonyig úgy, hogy a fiatalabb múzeumlátogatók is elfeledkezzenek egy időre az okostelefonról.

    Széchenyi István Emlékmúzeum nyitvatartás: április 1. és szeptember 30. között minden nap 10-től 18 óráig
    Belépőjegy: diák (6-26 év) és nyugdíjas: 700, teljes árú 1400, családi belépőjegy 2500 Ft

    Versenylovak, múmia és a legromantikusabb hársfasor

    A nagycenki kastélyhoz tartozó, még ma is működő Lovarda Széchenyi István idejében a kor legmodernebb istállója volt. Ma csoportban, meghatározott időpontokban lehet meglátogatni a lovardát – érdemes ehhez igazítani a nagycenki kiruccanásunkat. Az itt tartott versenylovak közül néhány kifejezetten szeret barátkozni a látogatókkal.

    A  grófi család mauzóleuma a nagycenki plébániatemplom közelében, a temetőkertben találhatóFotó: Polyák Attila - Travelo

    Innen egy rövid sétával jutunk el a nagycenki Széchényi-mauzóleumhoz, amely évszázadok óta a  grófi család temetkezési helye. A klasszicista előcsarnok alatti sírkamrákban közel félszáz grófi leszármazottat temettek el. Itt van Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsója és múmiája is – aki nem szívesen lát ilyet, el is kerülheti a koporsót –, és itt őrzik Széchenyi István koponyacsontjának darabját is, amit az öngyilkos golyó szakított ki.

    Az évszázados hársfák árnyékában, a kriptaépületben alussza örök álmát Széchenyi István, a "Legnagyobb magyar"Fotó: Polyák Attila - Travelo

    A kastély bejáratával szemben egy 20 méter széles, 2,6 km hosszú gyönyörű hársfasor kezdődik, amely bármelyik angol romantikus regényhez tökéletes helyszín lehetne. Az allé fáit Széchényi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna ültette. A hársfasor végén pedig Széchenyi Béla (István fia) fiatalon elhunyt feleségének, Erdődy Hannának gránit síremléke látható. Ma a kastély, a parkja és a hársfasor a világörökség része. A Lovarda és a mauzóleum nyitvatartását és a belépőjegyek árát itt találja!

    Európa egyik legszebb hársfasora a nagycenki hársfa-alléFotó: Polyák Attila - Travelo
    Travelo tipp:

    Bár a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút vonalát a nyári hónapokban felújítják, a tervek szerint ősztől ismét robog majd Fertőboz–Barátság–Kastély (Nagycenk) állomások között. A pöfékelő gőzös vontatta szerelvény talán a legjobb hely arra, hogy egy kicsit visszazötyöghessük magunkat a régmúlt idők utazásainak romantikus hangulatába. A felújítást követően, a kora őszi menetrendről itt tájékozódhatnak.

     Kattintson bármely fotóra, gazdag galéria nyílik mindből!

    Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!