Az erdők akkor működnek jól, ha jellemző rájuk a biodiverzitás, vagyis sokféle növény- és állatfajnak biztosítanak élőhelyet. Az ilyen erdők ellenállóbbak, és kevésbé érintik őket a klímaváltozás negatív hatásai, emellett már a látványuk is igazi erdő képét mutatja. Éppen ezért folytat a Pilisi Parkerdő az általa kezelt, közel 60 ezer hektáros állami erdőterület mintegy 42 százalékán folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodást, ami azt jelenti, hogy sokféle korú és fajú egyedek vannak jelen az erdőben - derül ki a szervezet közleményéből.
Most a Fővárosban és a közvetlen közelében található erdők természetvédelmi célú megújítása indul el. Mint Dr. Csépányi Péter, a Parkerdő erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese összefoglalta, a pesti oldalon fekvő erdők általában telepített, egykorú és kevéssé elegyes, gyakran idegenhonos fajokból álló erdők. Ezeken a területeken lényegében a jelenlegi, jócskán elöregedett faállomány letermelésével új, vegyes korú és fajú erdőket kellene kialakítani. Azonban az ott élőkre is gondolva fokozatosan újítják meg, teszik természetvédelmi szempontból értékesebbé ezeket a területeket, így mindenhol megmarad az erdő látványa és élménye. A budai oldal erdőiben pedig a már meglévő, évtizedek során kialakult elegyességet és biodiverzitást növelik.
A természetvédelmi célú erdőmegújítások két helyszínen, Budapest XII. kerületében, a Budakeszi-erdő 14/B és 15/D erdőrészletekben, valamint a X. kerületi, a Kőbányai Határ-erdő, 4/M erdőrészletben indulnak el. Az erdőgazdálkodási beavatkozások célja mindkét helyszínen az őshonos, változatos összetételű fa- és cserjeállomány arányának növelése, továbbá eltérő arányban mindkét helyszínen kitermelik az elöregedett és dőlésveszélyes, idegenhonos faegyedeket, hogy a fiatal csemeték fejlődése számára megfelelő mennyiségű fényt biztosítsanak.
Mint Dr. Csépányi Péter hozzátette, a fenntartható erdőgazdálkodásban a fa megújuló alapanyagként is szolgál, és energiaforrásként értékesítve biztosítja az erdőgazdálkodóknak a szükséges forrásokat. A városierdő-gazdálkodás során azonban a gazdasági funkciók jelentősen háttérbe szorulnak, így ezeknek a városi klíma- és természetvédelmi fejlesztéseknek meg kell találniuk a finanszírozási megoldását. A Pilisi Parkerdő a program két első projektjének megvalósításához civil szervezetek és vállalatok járulnak hozzá, valamint a Kőbányai Önkormányzat is részt vesz benne.