Benéztünk a kulisszák mögé: Így működik a ferencvárosi pályaudvar

    Gurítódomb, fordítókorong, elegy és féksaru – ilyen titokzatosan hangzó vasúti kifejezések nyomába eredhetünk, hagyományos váltót állíthatunk és kézi erővel üzemeltetett sorompót is kezelhetünk a MÁV Rail Tours ferencvárosi sétáján.

    A Könyves Kálmán körút, a Gyáli út és a Soroksári út közötti területet megszámlálhatatlannak tűnő sínpárjával behálózó Ferencváros pályaudvar Magyarország legnagyobb állomása, több száz vasutas munkahelye. Mérete és funkciója miatt gyakran szokás rá azt mondani, hogy város a városban. De igazából még találóbb lenne egy külön országnak nevezni, hiszen az itt dolgozók a munkavégzésük során annyi, kívülállók számára érthetetlen szót és jelzést használnak, hogy az már szinte felér egy kultúrsokkal annak, aki látogatóként érkezik ide.

    Forrás: MÁV Rail Tours

    De ahogy a legtöbb kultúrsokk gyorsan múlik, amint kicsit többet megtudunk az adott hely szokásairól, ahogy megismerjük a részeit és működését, és ahogy megtanulunk néhány alapvető kifejezést – amivel jobban elboldogulunk a helyiek között –, úgy lesz ez a hatalmas állomás is egyre átláthatóbb és izgalmasabb.

    Forrás: MÁV Rail Tours
    Ferencváros – az ország legnagyobb pályaudvara

    Az 1870-es évek második felében olyan vasútvonalakat kezdtek kiépíteni, amelyek összekötötték az akkor már létező nagyobb budapesti pályaudvarokat. Az építés első szakasza Kelenföldet és Kőbánya-felsőt kapcsolta össze, ennek részeként épült meg az Összekötő vasúti híd, és ekkor jött létre a ferencvárosi pályaudvar is. A pályaudvar akkor még a város pereméhez tartozott, körülötte gyárak, raktárépületek és vágóhidak terültek el. Ezeket szintén sínekkel kapcsolták Ferencvároshoz, meggyorsítva velük az áruforgalmat.


    Évtizedekkel később, ahogy a város terjeszkedett, és ahogy ezek az üzemek és raktárak megszűntek, úgy tűntek el olyan, a Ferencvárosi pályaudvarral szerves egészet alkotó állomások, mint például a Marhavásártér, amelynek régi helyén most a Mester utcai Praktikert találjuk. De a ferencvárosi rendező pályaudvar még így is – forgalmát és méretét tekintve is – az ország legnagyobb állomása. A keleti és a nyugati országrészek közötti vasúti teherforgalom nyolcvan-kilencven százaléka a mai napig itt halad át.

    Egy százhúsz hektáros területet elfoglaló, működő pályaudvarra természetesen nem sétálhat csak úgy be az ember, amikor kedve támad kicsit nézelődni. A vasút megszállott rajongói leggyakrabban a Fék utcai, közterületnek számító gyalogos felüljáróról szokták csodálni az alatta áthaladó szerelvényeket. Akik viszont még ennél is közelebb szeretnének kerülni a vonatokhoz, és szívesen megtudnának többet is a pályaudvar működéséről, azoknak a MÁV Rail Tours „Ferencvárosi irányítóközpont és gurítódomb látogatás szakmai vezetéssel" elnevezésű sétáján nyílik erre lehetőségük.

    Korábbi állomásfőnök, mint sétavezető

    A sétát Kalocsai Richárd, a pályaudvar korábbi állomásfőnöke tartja, és mivel végig arra biztatja a résztvevőket, hogy ne féljenek kérdezni, bármi merül is fel, így Ferencvárosból épp úgy plusz információkkal térhet haza egy vasutas szakmabeli, mint egy olyan civil, akit csak a kíváncsiság hozott ide, mert szerette volna megnézni, mit rejt ez a hatalmas terület, amelynek utasként legfeljebb az egyik oldalát, a személyforgalmat is fogadó ferencvárosi személypályaudvart ismerhetjük.

    Forrás: MÁV Rail Tours

    A háromórás sétán bepillanthatunk a kulisszák mögé, megtanulhatunk néhány vasúti alapfogalmat, a vasúti jelzők működésének általános elveit, és akár kézi üzemeltetésű sorompókat és váltókat is kezelhetünk. Eközben pedig sétálunk kicsit több mint öt kilométert és közelről megnézzük a pályaudvar vasútrajongók által legizgalmasabbnak tartott területeit is: az irányítóközpontot, a fordítókorongot és a gurítódombot.

    Egy pályaudvar, ami nem állhat le

    „Ha valaki meg akarja tanulni a vasutat, Ferencvárosban kell kezdenie. A Fradi az ország legnagyobb pályaudvara, az ország vasúti fordítókorongja. Ha leállna, kis túlzással elmondható, hogy megbénul az egész ország vasúti közlekedése Záhonytól Hegyeshalomig" – írta Moldova György a Ferencvárosi pályaudvar kapcsán mindig szóba kerülő, Akit a mozdony füstje megcsapott című, az állomás életét és működését bemutató riportkönyvében 1977-ben.

    Forrás: MÁV Rail Tours

    Hiába telt el több mint negyven év a könyv megjelenése óta, ez az állítás továbbra is helytálló. Így az irányító központban folyó munka, az érkező, induló és áthaladó vonatok hibátlan irányítása a mai napig az ország kelet-nyugati irányú vasúti teherforgalmának a kulcsa. Az egyszeri látogató pedig úgy érezheti itt magát, mintha egy hatalmas terepasztal vezénylését látná: a terem leglátványosabb berendezése egy egész falat két emelet magasan elfoglaló kijelző, amelyen különböző fények mutatják a vonatok aktuális helyzetét. (Az irányítóközpont a COVID-19 vírus miatt jelenleg nem látogatható, így ameddig a vírushelyzet fennáll, az épületbe nem tudnak bemenni a séta résztvevői.)

    Fordítókorongon és gurítódombon túl – mitől rendező egy pályaudvar?

    A rendező pályaudvarokon szakmai zsargonnal élve elegyeket rendeznek újra. Az elegy definíciója szerint vonattal továbbítandó vasúti járművek gyűjtő elnevezése. Tehát egy rendező pályaudvaron újra felosztják az oda befutott szerelvényeket, és újrarendezik azokat a célállomásnak megfelelően. Külön emberek vannak az elegyek szétkapcsolására, majd az új elegyek összeállítására is. A kettő között pedig különböző megoldásokkal mozgatják át a vagonokat a megfelelő, új helyükre.

    Forrás: MÁV Rail Tours

    Ritka, kívülállók számára egzotikumnak számító módszer erre a gurítódomb, amiből Ferencvárosban az országban egyedi módon kettő is található, bár ma már csak a keleti rendező gurítódombját használják. Ennek a működésével egészen apró részletekbe menően is megismerkedhetünk a sétán. Ahogy a kevésbé ritka, de azért közel sem minden állomáson megtalálható fordítókorongokat is megnézhetjük közelről.

    Mintha egy titkos kódot tanulnánk feltörni

    A Ferencváros pályaudvaron töltött órák egyik legérdekesebb része az, amikor különböző világítóberendezések jelzéseiről, a váltókon, oszlopokon szereplő sorszámozásról, a vasúti kocsikra festett azonosítókról tudunk meg újabb és újabb információkat, amelyek segítségével a következő hasonló jelzés már nekünk sem csak random betűk és számok halmaza lesz. Például egy vagon tizenkét számból álló azonosítója alapján akkor is meg lehet mondani, hogy nyitott vagy zárt kocsi, vagy hogy milyen termékek szállítására szolgál, ha nem is látjuk magát a vagont, csak ezeket a számokat. 

    Forrás: MÁV Rail Tours

    Persze, pár óra leforgása alatt senkiből sem lehet vasutas, évekig tanulják a vasúti dolgozók is ezeket, ráadásul minden pályaudvarnak megvannak a maga sajátosságai, kivételei. De arra kiválóan alkalmas ez a séta, hogy egy alapos ízelítőt adjon, amelynek a végére, ha vasutasok nem is leszünk, sokkal otthonosabban fordulunk majd meg az állomásokon, mert jobban értjük ennek a különleges világnak a nyelvét és működését.

    A „Ferencvárosi irányító központ és gurítódomb látogatás szakmai vezetéssel" sétát legközelebb 2021 tavaszán hirdeti meg a MÁV Rail Tours.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!