Ezen az ültetvényen kezdődött az idei magyar szüreti szezon

Ünnepélyes keretek között nyitotta meg a szüreti szezont augusztus 11-én az országban elsőként a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete. Az 1949 óta fennálló, 30 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkező intézet 1600 m2 alapterületű - 4800 hl kapacitású - pincéje felkészülten várja a friss termést - derül ki az intézmény közleményéből.

A kép illusztrációForrás: Bru-nO/Pixabay

Az ünnepélyes szüretkezdésen Madaras Zoltán, az intézet elnöke kiemelte, hogy jól vizsgáztak a dr. Kozma Pál tudományos főmunkatárs által nemesített fajták, hiszen egy meglehetősen viszontagságos év volt, szélsőséges időjárási rekordokkal. A kutatóintézet létjogosultságát igazolja, ezek a legkorábban szüretelhető fajták egy alkalommal lettek permetezve a fekete rothadás ellen. Felföldi László pécsi megyéspüspök az égiek közbenjárását kérve áldotta meg az idei termést és a szőlőmunkásokat. Az ünnepségen részt vett dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora is.

A 2021-es év a szentmiklóshegyi termőhelyen az átlagosnál hűvösebb és szárazabb időszakkal indult. A fakadást megelőző hónapok kedvezőtlenül hűvös időjárása és a csapadékhiány miatt a fajták többségénél a fakadás késett a sokéves átlaghoz képest április végére tolódott. A fakadást követően a szőlőtőkék hajtásnövekedése lassú és vontatott volt egészen június elejéig. A hőmérséklet jelentős emelkedése épp a virágzási időszakra esett, amely több fajta esetében gyors elvirágzást és rossz kötődést eredményezett.

A júniusi és júliusi hőségnapok, illetve a fokozódó aszály ellenére az intenzív bogyónövekedés szakasza a fajtákra jellemzően haladt, viszonylag gyors fürtzáródást tapasztalhattunk. A súlyos csapadékhiány a légköri aszállyal párosulva főként a fiatal ültetvényeket veszélyeztette. A mentőöv szerűen érkező néhány csapadékos napnak köszönhetően a bogyók fejlődése és a zsendülés kezdete látványosan behozta a vegetációs periódus elejére jellemző lemaradást.

Augusztus első dekádjában már több korai fajta (főként fehérborszőlő fajták és egy pinot noir klón) eléri a technológiai érettséget. A rezisztencianemesítési eredményekből származó fajták közül ilyen a sylver, a jázmin és a kozmopoliten, illetve egy régebbi nemesítésű, méltán híres pécsi fajta a zenit.

Az idei szüretkezdés országos viszonylatban is korainak számít, bár már tavaly is ugyanezen a napon indult a Kutatóintézetben a szüret. Az augusztusra prognosztizált, magasabb átlaghőmérséklet miatt érdemes fokozott figyelmet fordítani arra, hogy a savtartalom rohamos csökkenése várható.

A korai fajtákról

A kutatóintézet rezisztencianemesítési programjában a kelet-ázsiai szőlőfajok, illetve azok leszármazottai értékes rezisztencia-forrásoknak bizonyultak. Ilyen innovatív eredményeknek számítanak a bianca x petra keresztezésekből származó, már államilag minősített fajták: a sylver és a jázmin. A nagyon korai érésű kozmopoliten fajta esetében az egyik szülő a cserszegi fűszeres fajta volt, amelyet vitis amurensis eredetű rezisztenciával kombináltak a nemesítők. A fajta a vajdasági és magyarországi nemesítők közös munkájának eredménye. Nagyon korai érésű, rózsaszín színű fajta, gyors és jó cukorfelhalmozás jellemzi, az optimális szüreti időpont megválasztásához a savtartalmának megtartására érdemes odafigyelni. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben folyó munkáról bővebb információ az szbki.pte.hu oldalon olvasható.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek