Palack alján pihenő kukactól a machetés aratókig – Hét érdekesség a tequiláról

Hogy Mexikó lenne-e az új Hawaii, azt nem tudni, mindenesetre az előbbi egyre népszerűbb desztináció nyaralásra és üzleti utakra egyaránt. Ha pedig Mexikó, akkor tequila, aminek ma van a világnapja. Dietetikus kolléganőnk az alábbiakban ezen ütős ital eredetének és a köré épített legendáknak, titkoknak járt utána. 

Érdemes tisztázni egy fontos dolgot. Az alkohol rövid és hosszú távú, a szervezetet károsító hatásaitól függetlenül azért érdemes néha elmélyedni egy-egy alkoholos ital történelmében, készítésében, mivel ezek maguk is olyan történelmi, kulturális érdekességet tárhatnak fel, amelyek gazdagíthatják az ismereteinket, távoli országok hagyományaiba engednek bepillantani, és általuk térben és időben is utazhatunk akár a kanapéról is. 

Például, ha megismerjük, hogy milyen kalandos utat jár be egy ital, mire a poharunkba kerül, sokkal jobban tudjuk tisztelni azt az emberi (és gyakran technikai) munkát és teljesítményt, ami mögötte van. Ez is segíthet abban, hogy a kulturált alkoholfogyasztás valóban mértékletes maradhasson, és a mennyiség helyett a minőségé legyen a főszerep.

Két világnapja is van a tequilának

A tequila-nap július 24-re esik az Amerikai Egyesült Államokban, de a mexikói szenátus 2018-ban úgy döntött, hogy a sajátjukat minden évben március harmadik szombatján ünneplik. Az elmúlt években ezt az ünnepet az Egyesült Királyságban is bevezették a tequila egyre növekvő népszerűsége miatt.

A tequila eredete röviden

A tequila elődje egy tejszerű, habzó agavé ital, a pulque. Egészen az i. e. 1000 körüli, mezoamerikai időkig nyúlik vissza az eredettörténete. Az őslakos mexikói törzsek ekkor már szüretelték az agavét és erjesztették belőle ezt az italt. Csak az i.sz. XVI. században került sor először az általunk ismert tequila előállítására egy olyan földterületen, amely hivatalosan csak 1666-ban vált ismertté Tequila néven.

Mexikó őslakói egyes források szerint már 9000 éve termesztették az agavétForrás: Efrain Hernandez / Pixabay

A spanyol arisztokrata Don Pedro Sánchez de Tagle márki 1600 körül nyitotta meg a világ első tequilagyárát Jaliscóban, Mexikó államban, ahol Tequila városa található. Aztán 1795-ben IV. Károly spanyol király egy rendeletet adott ki, amelyben Jose Maria Guadalupe Cuervo y Montanának adta az első engedélyt a tequila gyártására és forgalmazására. Így jött létre az első tequilai Vino Mezcal de Tequila de Jose Cuervo, mai napig a világ legsikeresebb tequila márkája.

Milyen típusai ismertek?

A tequila nem egy egységes ital, több fajtája ismert. A főbb fajták a következők. A Blanco vagy plata (fehér, ezüst) tequila egy fehér, rövid ideig érlelt, csípős ízű tequila. A Joven tequila egy cukrozatlan sziruppal vagy karamellel ízesített változat. A Reposado (pihentetett) tequilát 2 hónap és 1 év közötti időtartam alatt érlelik tölgyfahordóban, így íze gazdagabb, komplexebb. És amíg az Anejo (érlelt) tequilát 1-3 év között tölgyfahordóban, addig az Extra Anejo tequilát legalább három évig érlelik.

Hogyan készül a tequila?

A tequila a kék agavéból készül, de ehhez a növénynek 8-12 év növekedésre van szüksége, mielőtt a gazdák betakaríthatnák és tequilává erjesztenék. Az agavét csak a világ öt régiójában lehet termeszteni, természetesen mindegyik Mexikóban található: Jalisco, Michoacán, Tamaulipas, Guanajuato és Nayarit.

A tequilának legalább 51%-ban kék agavét kell tartalmaznia, egészen pontosan a növény szívéből készül, amit piña-nak hívnak. Betakarításkor a piña súlya akár 200 fontot (közel 90 kg-t) is nyomhat. A levágott, majd aprított agavészív levét kipréselik, majd fermentációs tartályokba és kádakba teszik. Egyes tequila-társaságok még mindig a hagyományos (kézműves) módszert alkalmazzák, amelyben a piñákat kőkerékkel törik össze. Ezután a mustot (agavélé, amely néha a rostot is tartalmazza) akár fa-, akár rozsdamentes acéledényekben hagyják erjedni néhány napig, hogy a cukrokat alkoholokká alakítsák. Minden vállalat a saját élesztőjét szigorúan őrzi és titokban tartja.

Agave-ültetvény a mexikói Tequila városábanForrás: : Jesus Cervantes / Shutterstock

Az erjesztett terméket ezután egyszer desztillálják, így kapják az úgynevezett „ordinario" -ot, vagyis egy zavaros vagy tejszerű folyadékot, amelyet másodszor desztillálva tiszta, ezüst (silver) tequilát kapnak. Néhány lepárló újra lepárolja a terméket, és így háromszor desztillált termék lesz a végeredmény. Az igazi tequila-szakértők azonban hibásnak tartják a tequila háromszoros lepárlását, és úgy vélik, hogy ez túl sok ízelemet távolít el a folyadékból. Innen kezdve a Tequilát hígítják és palackozzák „silver" tequilaként, vagy pedig hordókba pumpálják, hogy megkezdjék a tequila további érlelésének folyamatát.

Szalonnacsíktól a gyümölcslével kevert koktélig

A só, citrom, tequila „szentháromság" egyes gólyatáborokban szalonnacsík, citrom és hipermarketes alkohol hármasává változik át (mint magyar tequila), bár találkozhatunk a narancskarika és a fahéj variációval is. Ezektől a szokásoktól bátran el is búcsúzhatunk, ha a tradicionálisabb tequilaivás felé tekintünk.

Hazájában ugyanis gyakran isszák inkább gyümölcslével keverve vagy koktélként. Emellett számtalan koktél alapanyagául szolgálhat a tequila. Az ismertebbek a Tequila Sunrise, Margarita és Long Island jeges tea, de kipróbálhatunk kevésbé populáris koktélokat is, mint például a többek között Aperolt is tartalmazó Spring Florát, vagy például a szinte ételnek is beillő, avokádót, agavénektárt, kókuszjoghurtot is vegyítő Tereman Avo-Coladát.

Forrás: Marcel Kriegl / Shutterstock

7 érdekesség a tequiláról

1. Az agavét egy speciális eszközzel, a Coa de jima nevű machete-vel aratják le, és emiatt a betakarítással megbízott gazdákat Jimadors néven ismerik.

2. 1 liter tequila előállításához kb. 7 kg agávé (piña) szükséges. Az agávé cukortartalmától, a technológiától, az élesztőtől, a sejtfalat, cukrokat feltáró enzimek használatától, a víz mennyiségétől függően ez az arány ettől eltérő is lehet.

3. A National Today felmérése szerint, amelyben 3000 fő véleményére voltak kíváncsiak azzal kapcsolatban, hogy ki mit gondol a margaritát ivó férfiakról és nőkről, ezek az eredmények születtek: a megkérdezettek 41% úgy véli, hogy az a férfi, aki margaritát iszik, „szórakoztató" és „kissé könnyűfejű". 50%-uk szerint az a nő, aki margaritát iszik, „energikus" és „kissé sekélyes", a maradék 9% válaszait azonban sajnos nem ismerjük.

4. Bármilyen furcsának tűnik, nemcsak a bort, de a tequilát is lehet ételekhez társítani. A mexikói jellegű ételekhez mindenképpen illik.

5. Mindannyian hallottunk már a kukacos tequila legendájáról, pedig nem is a tequilában, hanem valójában a Mezcal-palackok alján található a kukac (gusano), ami egy agavé növényen élő lepkefajta lárvája. Ennek a kukacos italnak az „additív hatásait" is feltételezhetően marketingfogás-mítosznak tekinthetjük, amelynek nem kell bedőlni.

6. A tequila 1974-ben megkapta az eredetmegjelölést (Designation of Origin, avagy apelation de controlee) a Bordeaux, a Bourbon vagy a Cognac italokhoz hasonlóan. A mexikói szövetségi kormány szigorú követelményeket állított fel a tequila termelésére, amelyek az ital ellenőrzött minőségét garantálják.  

7. 2012-ben a The Diamond Sterling névre keresztelt palack 3,5 millió dollárért kelt el, amelyet a mexikói művész, Fernando Altamirano készített. Az üveg fehéraranyból és platinából készült, 1,3 literes volt és hétéves tequilát tartalmazott.

Mértékkel fogyasszuk!

Az alkoholtartalma miatt fontos kiemelni, hogy nem mindenkinek javasolt tequilával koccintva ünnepelnie a mai napon sem. Várandós, szoptató nőknek, tudatos családtervezés időszakában, vezetés, munkavégzés, gyógyszerszedés, orvosi kezelés (például daganatos, idegrendszeri, pszichiátriai kórok, májbetegség) során az absztinenciát válasszák!

 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek