A tizenharmadik alkalommal megrendezett Magyar Szarvasgombatermesztés Napján esett szó arról, hogy a jászsági nyári szarvasgombát, vagyis a nyári triflát jó eséllyel bejegyezhetik az Európai Unióban oltalom alatt álló földrajzi jelzésként. A találkozón az is elhangzott, hogy a "vidék fekete aranya" iránt folyamatos a kereslet, és hazánk az kontinens élvonalában jár, ami a szarvasgomba-termesztést és a lelőhelyek számát illeti  – olvasható a Szoljon.hu összefoglalójában.

A Jászszentandráson tartott eseményen kiderült, hogy a nyári szarvasgombát, vagyis a triflát, ahogy régies nevén nevezik, a Bükkben, a Jászságban, a Mecsekben és a Dunántúli-középhegységben lehet a legnagyobb mennyiségben gyűjteni. A bejelentett nyári szarvasgomba-mennyiség évente átlagosan négy-hat tonna szokott lenni.

Ezek közül a területek közül, a „Jászsági nyári szarvasgomba", melynek neve a gombafaj meghatározott jászsági településeken gyűjtött változatát jelöli, 2016-ban elnyerte a HÍR, vagyis a Hagyományok–Ízek–Régiók védjegy használati jogát. A következő évben pedig kérelmet nyújtottak be a földrajzi árujelzőként történő uniós oltalmra.

Itt tart tehát most a "Jászsági nyári szarvasgomba" története. Ha minden jól megy, és ősszel bejegyezik az Európai Unióban oltalom alatt álló földrajzi jelzésként, akkor ez a jövőben komoly gazdasági előnyt jelenthet a termelőknek, hiszen növeli majd a termék értékét - írták a cikkben.