Némileg szubjektív érzet, hogy kinek mikor van melege, vagy mikor fázik. A külső hőmérséklet persze elég objektív tényező, de ezt egyénenként másképp élhetjük meg. Egyrészt más lehet a hőtűrő képességünk, és az a hőfok, ahol már azt mondjuk, hm, tényleg hideg van. Ez részben függhet attól is, hogy mihez szokunk hozzá. Láthatunk rá számtalan példát a világban, hogy azon a hőfokon, ahol mi, mondjuk, éppen a tundra bugyit húzzuk magunkra, a britek egész jól elvannak egy tavaszi kabátkában, az oroszok pedig esetleg pólóra vetkőznek. Persze ezek szélsőséges példák, hiszen alapvetően a megszokás, és nem a nemzetiség szabja ezt meg.

A nők kevésbé tűrik jól a hideget

Az egyéni antropometriai különbségek is szerepet játszhatnak abban, hogy ki mikor fázik. Hiszen azok, akiknek a testében több a zsír (csúnya szóval a háj), vagyis tudományosabban fogalmazva: nagyobb a testzsírszázalékuk, jellemzően kevésbé fáznak, mint a vékonyak, akiknek szinte már zörögnek a csontjai. Ennek oka egyszerű: a zsír jobban szigetel.

A nőkre általában jellemző, hogy kevésbé jól bírják a hideget, de persze, kivételnek számítanak a kismamák, akiknek gyakran van melege, vagy azok a nők, akik épp klimaxolnak. Mert a hőérzetet az egészségi állapot és az aktuális testhőmérséklet is befolyásolhatja: lázasan másként éljük meg ugyanazt a hőfokot, mint egészségesen. Ehhez adódik még hozzá a fáradtság vagy az aktuális érzelmi szint, és érdekesség, hogy pl. a depressziós egyének fázékonyabbak. 

És ha ezt még lehet fokozni, akkor akár az is számíthat, hogy mit eszünk, iszunk. Az elég alapvetőnek tűnik, hogy ha meleg vagy forró ételt eszünk, az felmelegíti a testünket, legalább is átmenetileg. Ezért is esik olyan jól a forró leves vagy a forró tea a téli zimankóban. Ahogyan a zsírosabb, nehezebb ételek is jobban csúsznak ilyenkor. A szervezetnek ugyanis egy kicsit több energiára van szüksége, hogy „fűtse" magát, és felhalmozzon akár plusz zsírmennyiséget felkészülve a hidegre, miközben a didergéssel elégetett plusz energiamennyiséget is pótolni kell valahonnan.

Persze nagy kérdés, hogy mégis mennyivel többet remegünk a hidegben, és mennyivel több energia lenne elegendő ennek a kompenzálására. Pláne, ha bent kuksolunk a fűtött lakásban, és sportolni, mozogni sincs annyira kedvünk a sötétben, hidegben. Tehát nem lehet mindent az időjárásra fogni!

Íme, néhány melegítő, serkentő hatású fűszerünk

A legtöbb azáltal kelti a melegítő hatást, hogy némileg fokozza a vérkeringést, vagy az aromája hat ránk élénkítően. Hiszen érzékeljük gyakran, hogy az illatoknak is mekkora ereje van – nem véletlenül terjed egyre inkább az aromaterápia. Használjuk bátran a különféle fűszereket annak érdekében, hogy kicsit fokozzuk a hangulatunkat a tavasz kezdetéig! A keleties, indiai konyha szerelmesei most jól figyeljenek, számos kedvelt fűszerük szerepel ezen a listán!

Sáfrány

Egyike a legdrágább fűszereknek a sáfrány (Crocus sativus), mivel a virágot, amelynek bibéjéből a fűszer készül, kézzel szedik le, jellemzően a kora reggeli órákban, majd így is választják le a bibét a virágról, amit ezt követően kiszárítanak. Nem is túl nagy a „terméshozam", mivel 170 ezer virágból mindössze fél kiló sáfrány származik.

A sáfrány vörös és sárgás narancsos árnyalatban kapható. A vörös a jobb minőségű, a sárga a másodosztályú fűszer. Igen intenzív íze és aromája van, csak pár szálra van szükség belőle egy adag ételhez, italhoz. Szép sárga színt is kölcsönöz az ételeknek. Számos, nemzetközileg is híres ételnek az egyik alapfűszere: a paella, a milánói spagetti, a curry-k egyes fajtája, vagy a bouillabaisse, a franciák hallevese is ezzel készül.

Kardamom

Szintén nem túl olcsó fűszerünk a kardamom (Elettaria Cardamomum), amit itthon nemcsak emiatt használunk még mindig viszonylag keveset. Inkább a reform, alternatív konyhákban található meg gyakrabban (például a kakaópor helyettesítésére), pedig felhasználási köre igen széles: édességekben, likőrökben, kompótokban is előfordul.

A kardamom a gyömbérfélék családjába tartozik. Zöld, fehér vagy fekete színű hüvelyes termésének a magjait felhasználás előtt összetörve, megőrölve hasznosítjuk. Kellemes aromája mellett szélhajtó, étvágy- és emésztésjavító hatása is kiemelendő. Rágó helyett rágcsálva a leheletet is frissíti.

Kurkuma

Napjaink egyik legkutatottabb hatóanyagát (többek között a kurkumint) tartalmazó fűszere a kurkuma (Curcuma longa), ami kis mennyiségben is jellegzetes ízt és kellemes színt kölcsönöz az ételeknek. A kimondhatatlan nevű Worcester-szósz és a curry egyik fontos alapanyaga is egyben. Elsősorban gyulladáscsökkentő, antioxidáns és daganatellenes összetevői révén híresült el, bár klinikai eredményeket eddig elsősorban laboratóriumi és állatkísérletek révén értek el, így a humán célú felhasználása eredményessége nem teljesen bizonyítható, bár sejtések, feltevések vannak.

Átlagos fogyasztás mellett valószínűleg nem eszünk meg belőle annyit, amennyi gyógyszer szintű minőségben csökkentené az ízületi fájdalmakat, mégis érdemes gyakori és rendszeres szereplőjévé tenni az étrendünknek akkor, ha a kellemes, az indiai konyhát az otthonunkba csempésző aromája mellett az egészségünknek is kedveznénk.

Bors

Attól függően, hogy melyik érési szakaszban szedik le, fekete, fehér, zöld és vörös borsról beszélünk. Amikor a termést éretlenül, zölden szedik le és a termésfallal együtt szárítják, a bogyók felülete barnás-fekete lesz, így nyerik a magyar konyha egyik alapfűszerét, a vérkeringést fokozó hatású fekete borsot (Piper nigrum Linn). A vörös bors esetében a már teljesen érett szemeket leszedik, majd sós-ecetes páclébe téve vagy szárított formában hozzák forgalomba.

Érdekesség a fekete bors kapcsán, hogy az egyik hatóanyaga, a piperin, amelyre az utóbbi években került fokozottabb figyelem, mivel az emésztőrendszerben elősegíti és fokozza a tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok) hatékonyabb felszívódását, és ezt a hatását étrendkiegészítőkben kamatoztatják leginkább.

Természetesen a fahéj és a gyömbér sem maradhat ki ebből a listából, azonban ezek ismertetése ebben a korábbi cikkemben olvasható. Az ételek mellett a rendszeres mozgás is segít abban, hogy ne fagyoskodjunk, akár a lakásban, akár a szabadban töltjük az időt. Használjuk ki az alkalmat a téli sportokra is!

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.