A karácsonyfavásárlás a rohanó városi ember életében ritkán megy élményszámba. A legtöbben általában az utolsó pillanatban, rohanva, vagy más hasznos tevékenységekkel összekötve ejtik útba a fenyőárust. Azonban létezik egy hely, ahol teljesen más ritmusban történnek a dolgok, és alaposan megadják a módját a fenyőválasztásnak.
Napfényes novemberi délutánon érkezünk meg a göcseji lankák között megbújó ültetvényre, Bazitára. A kis fenyvesről kívülről most nem árulkodik semmi: a tábla még nem került ki, az odavezető kert pedig észrevétlenül illeszkedik a házak sorába. Mint Lukács Jenő, az ültetvénye tulajdonosa később elmondja, vevői elsősorban visszatérő vásárlók, emellett főleg a Facebookról találnak ide az emberek.
A környéken már régóta szájról szájra terjed, hogy van itt egy hely, ahol nemcsak a karácsonyfát lehet kiválasztani, de hétvégi, ünnepre hangoló programot is lehet kerekíteni, esetleg egy környékbeli kirándulással egybekötve. Érkeznek ide családok gyerekkel, kutyával, piknikkosárral, és olyan is akadt, aki első látogatása után egy hétig minden nap visszajött.
A helyszínen valóban nem lehet megúszni egy kis kirándulást, de ez nem is cél. Az egyik oldalon almafákkal, másik oldalon fenyőkkel szegélyezett kertből aprócska völgyön és bükkfákkal tarkított akácoson át vezet az út a szemközti domboldalra, ahol katonás rendben sorakoznak a formás fenyőfák az alig félméterestől a több méter magasakig.
Az ültetvényt drótkerítés védi a szarvasoktól, de mint a tulajdonos meséli, ez sem tartja vissza a vadakat attól, hogy próbálkozzanak. Nemrégiben például nekifutott valami a kerítésnek, és hat betonoszloppal együtt döntötte ki egy részét.
Ahogy belépünk a kiskapun, pillantásunk rögtön egy néhány dísszel felékesített fára, valamint egy igen hosszú, fenyőhöz támasztott falétrára esik, és felbukkan Lukács úr a kis házikóból, melyet arra a célra építettek, hogy amikor épp nagy a hideg, és nincsenek vevők, lehessen hol melegedni. Rögtön bele is vágunk a közepébe, hogy mindenről kifaggassuk az ültetvénytulajdonost.
Mióta létezik az ültetvény?
1992-ben ültettem először, és az utóbbi 11-12 évben alakítottuk ki ezt a formát, hogy ideönnek a vásárlók kiválasztani a fát, mi pedig karácsony előtt egy-két nappak vágjuk csak ki, és így friss marad – meséli Lukács Jenő.
Honnan jött az ötlet?
Az apósomnak voltak földjei, és felmerült a kérdés, hogy mit kezdjünk velük, én meg arra gondoltam, hogy ültessünk fenyőt. Először egy kisebb területet ültettem be, később kibővítettem. Most két hektár körül van, 10 ezer fenyővel, ebből olyan 5-600 darab szokott elfogyni egy szezonban.
Már mostanában is jönnek az emberek?
Hogyne! Azok a számok, amiket itt látunk a fákon, már a kiválasztott fenyőket jelölik. Én majdnem minden nap itt vagyok, de általában hétvégén jönnek többen. Mindenszentek után minden szombat-vasárnap délután itt vagyunk ketten vagy hárman. A feleségem fönt fogadja a vásárlókat a háznál, aki még nem volt itt, őt útba igazítja, mi meg itt várjuk lent a látogatókat. Ha valaki talált egy fát, akkor azt megjelöljük, és számot teszünk rá. Azután karácsony előtt néhány nappal – idén ez december 21-én lesz – kivágjuk a megjelölt fenyőket, behálózzuk, becsomagoljuk őket, felrakjuk egy trakira, felvisszük a házhoz, és akkor oda lehet jönni értük. De most már olyan nagy igény van a házhozszállításra is, hogy két utánfutós autóval hordjuk a fákat. Azt is meg tudjuk oldani, hogy befaragjuk a fenyőt a talpba, ha valakinek ez problémát okoz. Ilyenkor egy nagy csapat összegyűlik, vagyunk talán 20-an-25-en is, mindenkinek jut munka. Próbálunk mindent megoldani, igaz, fel nem díszítjük a fát a szobában.
Inkább a környékről érkeznek a vásárlók?
Igen, leginkább Zalaegerszegről, de azért néha messzebbről is jönnek. Vittek már innen például Párizsba is fenyőt. Az illetőnek úgy alakult az élete, hogy pont akkor ment vissza a családjához, berakta az autóba a fát, és elvitte.
Az időjárás nem okoz problémát az ültetvényen?
Dehogynem! Tavasszal ültettem 200 darab csemetét, abból körülbelül 3-4 darab maradt meg, a többi kiszáradt, olyan nagy aszály volt nyáron meg tavasszal.
Ezek szerint külön nem öntözi a fákat?
A csemetéket szoktam öntözni, amennyire lehet, a kis házikó melletti esővízgyűjtőből. Az öntözés az egész ültetvényen nem lenne megoldható, mert ahhoz gépek is kellenének, úgyhogy kénytelenek vagyunk az esőben bízni.
Milyen fenyőket találunk itt?
A leggyakoribb fenyőfajtákat ültetjük: lucfenyőt, ezüstfenyőt és nordmannfenyőt.
Melyik fajta a legnépszerűbb?
A vásárlók kezdenek áttérni a nordmannra. Régebben az ezüstből fogyott több, az mostanra lecsökkent, ahogyan a luc is, de azért akad, aki még ezt választja, aki ragaszkodik az illathoz.
Hogyan készül a karácsonyfa?
Tavasszal elveti az ember a magot, betakarja, és abból lesz a csemete. Tavasztól őszig kaszálni, gyommentesíteni és permetezni is kell a fenyőket, de nagyon fontos a metszés is, amellyel szép formásra alakítja az ember a fákat. Sőt, a nordmann fenyő például hajlamos arra, amikor már méter fölötti, hogy megugrik, tehát nagyot nő rajta a vezérhajtás, akár egy fél métert is. Akkor nem lesz szép, mert ritkás lesz, nem tud berakódni ágakkal - erre kitaláltak egy készítményt, amit tavasszal kell felvinni a fára, amikor elkezd hajtani, és visszafogja a növekedését. Azután sárga pálcikákat szoktunk csíptetni a fenyők tetejére, mert ha egy nagytestű madár rászáll tavasszal, amikor még zsenge a vezérhajtás, akkor letörhet, és máris formátlan lesz a fa.
Hány évesen lesz egy fenyő karácsonyfa-korú?
A fenyő 4-5 éves koráig csemete. Ahhoz, hogy két méteresre nőjön, körülbelül 7-8 év kell. A lucfenyő kicsit gyorsabban nő, a nordmann kicsit lassabban. Ennyi időn keresztül át kell vészelnie mindenféle károsító tényezőt. De minden évben próbálok ültetni, hogy mindenféle méretű fa legyen.
Az említett kérdés gyakran felmerül abból a szempontból, hogy melyik a környezetbarátabb. Az elemzések szerint úgy tűnik, hogy az valódi fenyő. Az egyik leggyakrabban hivatkozott és legrészletesebb elemzést az Ellipsos nevű kanadai cég végezte. Ebből az derül ki, hogy a természetes fa jobb választás az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásokat és az erőforrások kimerülését is számításba véve. Ha valaki mégis műfenyőt vesz, akkor legalább 20 évig kell használnia ahhoz, hogy környezetvédelmi szempontból is megérje.
A NASA kutatásai szerint az erdők helyreállítása az egyik leghatékonyabb módja a klímaváltozás lassításának. A fenyőültetvények, bár ideiglenesek, így is sok szén-dioxidot köthetnek meg, ha megfelelően karbantartják őket.
A soilassociation.org cikke szerint egy kétméteres műfenyő karbonlábnyoma körülbelül 40 kg, ami több mint tízszerese egy karácsony után elégetett valódi fáénak.
Sétára indulunk az ültetvényen, és közben megtudjuk, hogy az igazán nagy fenyőkből is vásárolnak, igaz, ezekből kevesebbet. Például az önkormányzat is szokott fenyőt vinni, emellett iskoláknak, óvodáknak ajánlják fel őket jótékony célra. Nézegetjük a szép, formás fákat, megállapítjuk, hogy az ezüstfenyőn belül is több színváltozat létezik, és azt is megtudjuk, hogy a fenyő is cseréli a tüskéit, csak nem egyszerre válik meg az összestől. Megjegyzem, hogy biztosan kell némi művészi érzék is ahhoz, hogy az ember meglássa, milyen formára kell metszeni a fenyőket, mire Lukács úr nevetve válaszolja, hogy inkább erős csukló kell hozzá, és mutatja is az egyik fenyőn, hogy jól látszik a metszés nyoma.
Tovább sétálva egy gyökerestől kivett fenyő nyomát látjuk. Mint megtudjuk, a fenyőt 1 méteres magasságig lehet biztonsággal kivenni, ha azt akarjuk, hogy túlélje az átültetést. Ilyenkor körbeássák a fát, és becsomagolják egy ruhába. Míg gyökerestől egy ezüst fenyő méterenként 6000 forintba kerül, a nordmannt 7000, a lucot pedig 5000 forintért adják. Vágott fenyők esetében a luc 3000, az ezüst 4000, a nordmann pedig 5000 forintba kerül. Utunk során megpillantjuk az 1-es számú cetlit is, vagyis azt a fenyőt, amit elsőként választottak ki - még októberben.
A fenyők alatt gombákat is találunk, jelesül rizikét, amiből kétféle van: az egyik a lucfenyő alatt nő, ez fakóbb, a másik a jegenyefenyő alatt talál otthonra, ez narancssárgább. Mint Lukács úr elmondja, volt már olyan vásárló is, aki táskával érkezett, hogy összekösse a fenyőválasztást egy jó kis gombászással.
A séta végeztével megállunk a 4 hatalmas nordmann fenyő alatt, mely a bejáratot őrzi. Mint kiderül, ezek 29 évesek, ők is még a kezdetekkor kerültek ide. Lukács úr pedig elmeséli egyik kedvenc történetét: "pár évvel ezelőtt járt itt egy hölgy, várandós volt, a 8. hónapban. Először jött választani, majd másnap telefonált, hogy a testvérének is választana. Harmadnap a szomszédnak választott, és végülis egy héten át újra meg újra eljött. Végül elárulta, hogy azért jön, mert folyamatosan hányingerrel küzd, itt viszont, azt mondta, ez megszűnt".
Egy valami viszont még nem hagy nyugodni minket, a fának támasztott létra. Vajon mit keres ott? Én azt tippelném, hogy tobozszedéshez készítették oda, de mint kiderül, messzebb nem is járhatnék a létra valódi céljától: "Előfordult, hogy egy kiválasztás alkalmával valakit véletlenül itt hagytunk" - meséli Lukács úr. "Nagy csapat érkezett hétvégén akkor, és valaki nagyon belemerült a válogatásba. Mi meg már itt bezártunk, és sétáltunk fölfelé. Nézünk vissza, és akkor látjuk, hogy ott van valaki a fák között. Akkor csináltuk ezt a létrát, erre fel tudunk mászni, és belátjuk az egész területet."