Ezért járja be Karl Marx egykori szülővárosát, Triert!

    Karl Marx, a kommunizmus kiagyalója élete első 17 évét Trierben töltötte. 2018-ban van születésének kétszázadik évfordulója, melynek kapcsán mintegy háromszáz programot kínál a város egész évben. Ezek közül egyébként már több is tiltakozásokat is váltott ki. Ilyen volt például az a közel négy és fél méter magas Marx-szobor, melyet a Kínai Népköztársaság ajándékozott Trier városának, és májusban avattak fel.

    Trier központjaForrás: Shutterstock

    Trier azonban nem csak Marx-ról szól. Németország városát még Augustus római császár alapította i.e. 15-ben, majd hamarosan a Gallia Belgica római provincia fővárosa lett. A ma is látványos római kori emlékek és az a tény, hogy Trier városként igen hosszú dokumentált történelemmel rendelkezik, aláhúzni látszik a feltevést, miszerint tényleg ez a legkorábbi város a németeknél. Jelentőségét mutatja, hogy 286-tól 395-ig császári székhely volt. A római emlékekben az Alpoktól északra Trier a leggazdagabb város, és egyben a legrégebbi keresztény püspökség központja. A középkorban egyike volt a Német-római Birodalom hét választófejedelemének is.

    UNESCO örökségek, amiket látni kell!

    A városban három különleges egyházi műemlék is található, melyek a római romokkal együttesen az UNESCO világörökség részét képezik. A 310-ben emelt bazilika (Aula Palatina, másnéven Konstantin-bazilika) egészen hatalmas, harminc méter magas, és a legnagyobb egylégterű épület, amely a római időkből fennmaradt. Hatvan méteres hosszában teljesen üres belül, és a szakemberek úgy tartják, ez volt Nagy Konstantin császár trónterme. Ma evangélikus templomként szolgál.

    A katedrális mutatós kertjeForrás: Shutterstock

    A közelben található katedrális (Dom) sokkal inkább tűnik erődnek, mint a vallási áhítat helyének. Németország legrégebbi katolikus temploma ugyanis még a fentinél is nagyobb: 112 méteres hossz és 41 méteres szélesség jellemzi. A hozzá kapcsolódó Miasszonyunk templomát (Liebfrauenkirche) a 10. században emelték.

    Hogyan juthat el ide?
    Trier a legkönnyebben Koblenzből, vonattal közelíthető meg (ha a kölni repülőtérre érkezik, Koblenzből praktikus csatlakozás is van). A vonat a Rajna mellékfolyója, a Mosel pazar völgyében zakatol – az ablakból könnyen lehet, hogy a világ legmeredekebb szőlőskertjeit láthatja. A termesztők itt hegymászó-bakancsban vágnak neki a szüretnek. Javasoljuk, hogy a fényképezőgépet végig tartsa készenlétben, mert amint lefotózza az egyik festői falucskát, a kanyar után már jön is a másik.

    A templomokat és a római romokat egyetlen séta keretében járhatja végig. A császári fürdőket (Kaiserthermen) i.sz. 300 körül építették, de fürdőként sosem használták, mert Nagy Konstantin közben áttette a székhelyét Konstantinápolyba. I. Valentinianus azonban 360 körül átépítette kaszárnyának, amely 800-1000 fős császári testőrségnek adott helyet. A város alapításának kétezredik évfordulójára készülve 1984-ben renoválták: ma a keleti terem falmaradványai és néhány feltárt földalatti járat látogatható. Nyaranta az idegenvezető katonai tribunusnak öltözve mesél róla.

    A fentiek után talán senkit nem lep meg, hogy a Mosel folyón átívelő Római híd Németország legrégibb hídja. Bár nem ez az első kőhíd, ami itt épült: i.sz. 45-ben emelt híd pillérei alacsony vízállásnál ma is láthatóak a jelenlegi római híd közelében. A ma látható kőhíd pilléreit 144 és 152 között emelték. Mivel a végleges híd 14 méterrel volt a vízszint felett normál vízállás esetén, így a hajók árbocait már nem kellett többé leengedni.

    Trier kétségtelenül leglátványosabb római emléke, és egyben a város jelképe, a Porta Nigra – egyike a négy kapunak, mely valaha a várost őrizte. Az, hogy ma is látható, Napóleonnak köszönhető, aki lebontatta a hozzá csatolt egyházi toldalékokat. A kapu méreteit látva könnyen elképzelhető, milyen hatással bírt a puszta látványa is i.sz. 180 környékén, amikor északi városkapuként megépítették. Nevét (Porta Nigra, azaz Fekete kapu) az időközben elszíneződött alapanyagáról, a homokkőről kapta. (A környék szőlőjét is homokkövön termesztik).

    Villamos a Porta Nigra előttForrás: Origo

    A városközponttól kissé távolabb esik az amfiteátrum, melyet a maga idején (i.sz. 100 körül építették) vízzel is fel lehetett tölteni, és akkoriban még a városfal részét képezte. A nézőteret a Petris dombon alakították ki, így nem kellett külön falakat építeni erre a célra. Az aréna alatti pince ma is látható; ebben felvonók helyezkedtek el, melyek segítségével a színészek vagy állatok gyorsan fel tudtak bukkanni a színpadon. Itt rendezik meg minden augusztusban Németország legnagyobb római kori rendezvényét, a Kenyér és játékok fesztivált.

    Na, de hol maradnak a borok?
    Egy egész napot vagy akár hétvégét is eltölthet a Mosel völgyében könnyed, frissítő rizlingek kóstolgatásával, de egyszerűbb mindezt a városban tenni. Több erre alkalmas hely is van. A leghangulatosabb talán a városközpontban található Kesselstatt borozó, ahol régi faasztalok mellett, fagerendás mennyezet alatt kóstolhatja a német borokat és hagyományos ételeket. Nyáron pedig az árnyas teraszon üldögélve figyelheti, ahogy a püspök ügyeit intézve jön-megy – a borozó ugyanis a Dómmal szemközt található, és könnyedén felismerhető az előtte álló hatalmas, római hajóról.

    Marx nyomában

    Karl Marx szülőháza a jelenlegi sétálóutcás övezet szélén, a Brückenstrasse 10-ben található. A benne működő múzeum nem csak Marx életének és írásainak állít emléket, de magának a kommunizmus történetének is. A házat 1727-ben építették. A ház jelentőségét csak 1904-ben ismerték fel, majd onnantól kezdve a német szociáldemokrata párt (SDP) nagy erőkkel dolgozott azon, hogy megvásárolhassa. Ez 1928-ban sikerült is, és a ház homlokzatát 1931-ben teljes mértékben az eredeti alapján építették újjá. Amikor azonban a nácik 1933-ban hatalomra jutottak, a házat elkobozták, és nyomdává alakították. A jelenlegi múzeum 1947. május 5. óta üzemel.

    2013-ban egy művész ezt az installációt álmodta a Porta Nigra elé (a szobrok nem kerti törpéket ábrázolnak, hanem Marx-ot)Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Romain Fellens

    Ma itt a legfurcsább élményben lehet része az idelátogatónak, mert a tömegturizmus e fellegvárában a tömeget elsősorban a Kínai Népköztársaságból érkező tömeg jelenti. Ha csupán azon tűnődik el, hogy mi köze ma pontosan a világ legdübörgőbb kapitalizmusának a kommunizmus Marx által hirdetett eszményeihez, már megérte eljönni! Belül a szokatlanul őszinte kiállítás a kommunizmus történelmének bemutatásával kapcsolatban nem huny szemet az 1989-es Tiananmen-téri vérontás felett sem.

    A legjobb Marx-os szuvenír
    Az Európai Központi Bank (ECB) engedélyezte az eurózóna jegybankjainak, hogy nulla eurós bankjegyet nyomtassanak. Elsősorban turisztikai látványosságok élnek ezzel a lehetőséggel. Gyűjtőknek kötelező, de szuvenírnek is beválik: 2018-ban Marx arcképével díszített nulla eurós bankjegyet dobtak piacra.

    Persze számos más, Marx-szal kapcsolatos látnivalót talál még a városban: „Karl Marx (1818-83): élete, munkája és napjainkra gyakorolt hatása" címmel kiállítás is nyílt, ahol közel egy tucat német tartomány négyszáz tárgyát mutatják be a témában Trier két múzeumában. Ezenkívül a Katedrális múzeumában és természetesen Marx szülőházában is az évfordulóra szabott speciális kiállítással várják az érdeklődőket. 

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!