Több száz Árpád-kori és bronzkori, rézkori lelet került elő a közelmúltban



    Több száz Árpád-kori, avar és szarmata lelet került elő az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros közti szakaszán zajló ásatások során – írja az MTI.

    A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum munkatársai 110 ezer négyzetméteren, tizenkét régészeti lelőhelyen végzik az archeológiai munkálatokat. Eddig több mint hétszáz régészeti leletet tártak fel. A legnagyobb felfedezés eddig az ezüst ékszerek, melyekre egy időszámításunk szerinti negyedik századi, késő szarmata kori temetőben bukkantak. Bár csaknem valamennyi, feltárt sírt kirabolták, a szakembereknek sikerült néhány értékes leletre bukkanniuk.

    Egy női sírban a fej mellé illesztett pipereeszközt, bronzcsipeszt, továbbá a koponyán egymás után, egy sorban négy darab, átfúrt ezüstérmét találtak, utóbbiakat egykoron vélhetően egy a fejet szegélyező szalagra, pártára varrtak rá. Az érmék jellegüknél és kialakításuknál fogva római mintára készült szarmata másolatok voltak, s nem kereskedelmi eszközökként, hanem viseletként szolgálhattak.

    Mint a régészek elmondták, a sírrablást a rablók néha egészen brutális módon végezték. Amikor a rablógödörrel elérték az emberi maradványok szintjét, bedugtak egy szerszámot a koporsóba, majd kirántották, ami jött. Az elhunytról leloptak mindent. Így történhetett meg, hogy a csontvázak különböző részei más és más magasságban helyezkedtek el, ahogy ennek eredménye az is, hogy az elhunytak lábánál elhelyezett edények megmaradtak.

    A bronzkori arany lábvért leletegyüttesének egy darabjaFotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI


    Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Damjanich János Múzeum, Szarvason és Békésszentandráson a Tessedik Sámuel Múzeum, Békés megye többi részén a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régészei végzik az ásatásokat.

    Békésszentandrásnál találtak olyan, középső szarmata időszaki temetőrészletet is, ahol nem bolygatták meg a sírokat. Onnan bronz fülbevalók, gyöngyök, különböző típusú fibulák, azaz ruhakapcsok, gyöngy karkötő, gyöngyözött öv és kerámiaedények is előkerültek.

    A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum vezető régésze elmondta, ők is 10-12 lelőhelyen és egy szarvasi ásatáson dolgoznak. A legrégebbi lelet, amit találtak, 7000-7500 éves. Egy újkőkori település szélén agyagkinyerésre szolgálható gödröket tártak fel, amelyekben olyan pattintott kőeszközökre leltek, amelyek nyersanyaga valószínűleg Tokaj környékéről származik.

    Találtak egy emberfejű, avar kori csörgőt is, amelynek az az érdekessége, hogy az 1900-as évek elején Szentesen bukkantak egy ugyanolyan tárgyra. A csörgőt valószínűleg nem a ruhán viselték, ahogyan azt korábban feltételezték a régészek, hanem az övön. Az avarokra nem igazán volt jellemző, hogy díszítésként hordjanak ilyen elemeket, valószínűleg a korábbi századokban, mások mellett a germán népekre jellemző „divat" továbbélését jelenti a lelet.

    Mint az MTI megtudta, augusztus elején vélhetően végeznek a feltárással, a tapasztalatokról és a leletekről a szakemberek szeretnének egy tudományos-ismeretterjesztő könyvet megjelentetni.

    Az aranyból készült, bronzkori lábvért egy szépen díszített darabjaFotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI


    Az idén nem panaszkodhatnak a magyar régészek: először Attila-korabeli, ritka sírra bukkantak tavasszal Kecskemét határában, aztán egy igazi szenzációval gazdagodott a leletállomány: egy aranyból készült, bronzkori lábvérttel, melyek a Múzeumok éjszakáján néhány órára már be is mutattak a nagyközönségnek.

    Szarmata és honfoglalás kori, valamint a bronzkorból és ritka, a rézkorból származó leleteket tártak fel a kalocsai és a bajai régészek Dusnok határában, tudta meg az MTI a kalocsai Viski Károly Múzeum régészeitől, akik az elmúlt év őszén a bajai Türr István Múzeum szakembereivel közösen két, női ékszerekben és használati eszközökben gazdag szarmata sírt tártak fel a Dusnok-Halom elnevezésű lelőhelyen.

    Öntött aranycsatok az elhunyt lábbelijéről, KecskemétrőlFotó: Ujvári Sándor / MTI


    A Dusnok határában folytatott ásatást egy múzeumpártoló tag leletei nyomán kezdték meg, a férfi ugyanis honfoglalás kori ezüst rozettás lószerszámvereteket és egy szarmata, zománcos díszítésű fibulát, vagyis egy ruhakapcsoló tűt szolgáltatott be a területről.

    A gazdag leletanyag mellett fontos volt, hogy a szántás során lekoptatott halmon rabolatlan sírokat tárhattak fel. Munkájuk során az is kiderült, hogy a szarmata temető alatt egy kelta telep is található. Az egyik sír szintje alatt ugyanis különféle objektumok maradványai rajzolódtak ki és előkerült egy kelta grafitos kerámia is. A lelőhely értékét növelte, hogy három kultúra, népesség nyomait sikerült dokumentálni, melyek több mint ezer évre nyúlnak vissza.

    A munkák során a halom középső részéből egy késő bronzkori temetkezés nyomai kerültek elő: egy nagyon szép, a halomsíros kultúrához köthető hatalmas edény és egy díszes bronztűvel eltemetett felnőtt csontváz.

    A Kecskeméten talált, 5. századi sírban egy díszes, ezüstveretes kard is voltFotó: Ujvári Sándor / MTI


    Ezen kívül kelta objektumok, majd egy rézkori temetkezés nyomait tárták fel. Innen, az időszámítás előtti 4. évezredből származó emberi csontok, illetve nagyobb edénytöredékek is előkerültek. A régészek úgy vélik, hogy az egykori dombot a rézkori temetkezés fölé halmozott földdel alakították ki.

    Ez utóbbi lelet jelentőségét az adja, hogy a halom aljában magát a sírkamrát és annak faszerkezetét is sikerült megfigyelniük. Igaz, hogy a sírt korábban kirabolták, de az embercsontok és edénytöredékek mellett így is találtak négy, épségben maradt aranykorongot, amit feltehetően ruhadíszként használt viselője. Ezen a vidéken hasonló rézkori leletet – hiteles körülmények között feltárva – korábban még nem találtak, párhuzamait a bulgáriai Várnában fedezték fel.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!