Arborétum a város közepén, római utakkal

A Zirci Ciszterci Arborétumba, hétfő kivételével mindennap ellátogathatunk. Évszakonként eltérő arcát mutatja, ilyenkor tavasszal tele van nyíló virágokkal, nyáron hűs árnyékot adó fákat csodálhatunk, ősszel pedig ezer színbe váltanak a lombkoronák. A Kiránduló blog nyáron tett itt egy látogatást. Ha kedvet kaptok hozzá, ti is végigjárhatjátok az útját.

Az arborétum országos jelentőségű védett természeti terület, hazánk legmagasabban fekvő fás gyűjteménye, 400 méterrel a tengerszint felett. A természetet szerető, értő látogatók kedvelt úti célja. Ha itt sétálunk, gyakran találkozhatunk óvodás, iskolás csoportokkal, akik ide jönnek környezetismeret és biológia foglalkozásokat, órákat tartani. De a kert a kutatást is szolgálja – egyetemi hallgatók szakdolgozatainak, a Bakonyi Múzeum és más intézmények kutatói munkáinak színhelye, botanikai és zoológiai téren egyaránt. 

Forrás: kirandulo.reblog.hu

A parkban tábla jelzi az ajánlott útvonalat, amit ha követünk megismerhetünk mintegy száz különleges faegyedet, köztük a 170 éves jurányi hársat és a gumiszerű kéreggel büszkélkedő amúrmenti parásfát is.

"A 18 hektáron fekvő „fás-kert" – melyet angolkertnek is neveznek – alapítása a 18. század második felére tehető. Tévhitnek bizonyultak a keletkezésére vonatkozó magyarázatok, miszerint a bakonyi őserdőt nyiladékokkal megbontották. 1753-ban a ciszterci monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek. Feltehetően ekkor vágták ki a későbbi arborétum eredeti faállományát – kivéve néhány faegyedet, melyek legidősebbike a kb. 400 éves kocsányos tölgy – ugyanis az 1766-ból fennmaradt térkép itt szántóföldet jelöl" - olvasható a Kiránduló blog oldalán.

Jelentős telepítéseket végeztek 1803 környékén, Gregorius Mayer „angolkertész" segítségével, majd 1809-ben létrejött az a közel 400 méter hosszú híres hársfasor is 110 egyeddel, mely a legenda szerint a Győrt Veszprémmel összekötő római út maradványa.

Forrás: kirandulo.reblog.hu

Az arborétum területén tekinthetők meg a középkori zirci ciszterci apátság romjai is. Ezt még III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban a Cuha patak forrásvidékén. De a természetbe visszatérve, kifüggesztett térképek és információs táblák segítségével azt is megtudhatuk, hogy az arborétum fáinak, cserjéinek száma körülbelül 600.

Forrás: kirandulo.reblog.hu

Nagyrészük lombhullató, s mintegy 70 a tűlevelű fafaj. Szép színfoltjai a gyűjteménynek a magnóliafélékhez tartozó liliomfák, a különböző színű juharok, a gazdag a nyír-, hárs-, és kőrisgyűjtemény, valamint a tölgyek és a tiszafák,  amiket a 19. század első felében Szentgál környékéről telepítették ide.

Az arborétum legidősebb faegyede a 350-400 éves kocsányos-tölgy. A magassága 25 méter, a törzsének kerülete 4,26 méter.

Az arborétumban természetesen pihenőhelyeket, egy szép tavat, macskabőrbe bújt parkőrt és emléket őrző szobrokat is találunk. Az egyik ilyen alkotás I. András királyunkra emlékezik, aki Zircen hunyt el, a a tiszteletére emelet szobrot 2005-ben avatták fel.

Forrás: kirandulo.reblog.hu

Amint már említettük a park hétfő kivételével minden nap nyitva van 9-től 17 óráig; ünnepnapokon is, így holnap, május 1-jén is. A teljes árú beléppjegy 1200 forint, a kedvezményes 1100 forint, a családi jegy pedig 4400 forint. Az arborétumban csoportoknak kérhető szakvezetés, ami 1,5 órás és 12 000 forint. Ha kíváncsiak vagytok még több érdekességre az arborétummal kapcsolatban, a Kiránduló blog cikkében még találtok jó pár érdekességet.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek