A dominikai San Domingo Egyetem Egyiptommal foglalkozó régészei egy sziklába vájt alagutat fedeztek fel az ókori egyiptomi város Tapuziris Magna alatt az ország északi partján, Alexandria közelében.
Az ősi várost II. Ptolemaiosz Philadelphus fáraó alapította a Kr.e. 3. században, a Mariout-tó egy mára kiszáradt részén – írja a Heritage Daily.
A város nevét egy templomkomplexumról, Ozirisz nagy sírjáról kapta, amely egyes tudósok szerint Kleopátra végső nyughelye volt. A városnak fontos szerepe volt a vallási életben, különösen Ozirisz, a termékenység, a mezőgazdaság, a túlvilág, a halottak, a feltámadás, az élet és a növényzet istenének imádatában. Emellett kereskedelmi csomópontként is funkcionált: itt fogadták a tavon túlról, valamint a szárazföldi kereskedelmi útvonalakról érkező árukat, amelyek egy részét Alexandriába szállítottak tovább.
A templom környékén végzett ásatások során a régészek egy sziklába vájt alagutat találtak, amely több mint 1300 méteren húzódik, 13 méteres mélységben a talajszint alatt. A kezdeti vizsgálatok azt sugallják, hogy az építészeti terv hasonló a görögországi szamoszi Eupalinos alagúthoz, amelyet a víz szállítására használtak, és hogy a Tapuziris Magna alagút az egyiptomi görög-római korban készült.
Az alagút egy részét ma víz borítja, de a régészeknek számos kerámiaedényt és agyagtöredéket, valamint egy négyszögletes mészkőtömböt is sikerült feltárniuk. Az alagút felfedezése alátámasztja azt a feltételezést, hogy a templom alapzata is víz alatt van; a csapat jelenleg a műemlék régészeti vizsgálatának korai szakaszában tart.
A helyszínen a korábbi ásatások során 2000 éves sírokat tártak fel. Többek között előkerült egy Kleopátrát ábrázoló szoborfej, illetve a portréjával díszített érmék, valamint arany levél amulettek.