Karikó Katalin nevét viseli egy magyarok által felfedezett kisbolygó

Egy hazai felfedezésű kisbolygót neveztek el a koronavírus elleni küzdelem során világhírűvé vált magyar kutatónőről, Karikó Katalinról. Mellette több magyar csillagász és fizikus, egyéb tudományágak kutatói, de egy építész és egy sportoló is rajta van a legfrissebb kisbolygó-elnevezési listán, írja cikkében a Csillagászat.hu.

A kisbolygót 2002. január 11- én Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezte fel, december 6. óta azonban már Karikó Katalin nevét viseli.

A kisbolygók elnevezése régi hagyomány, amelynek része az is, hogy a felfedezők választhatnak hozzájuk nevet. Egy ideig az új kisbolygók azonnal nevet kaptak felfedezésük után, később azonban meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket. Ezt követően tíz év áll a sorszámozáskor megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. Ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, csak a politikusokra és katonákra van százéves moratórium. Magyarország az 1930/40-es évek fordulóján öt éven át kisbolygó-nagyhatalomnak számított, írja a cikk szerzője.

A fotó csak illusztrációForrás: Luminas_Art / Pixaby

A Csillagászat.hu összefoglalójában a sorszám és a bolygó elnevezése után a felfedezéskor kapott ideiglenes jelölést lehet látni, a rövid méltatás után pedig zárójelben a felfedezés időpontja és a felfedezők neve olvasható. Karikó Katalin esetében tehát ez így néz ki

(166028) Karikókatalin = 2002 AR204. Karikó Katalin, az Amerikai Egyesült Államokban élő, Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kitört Covid19 járvánnyal szembeni gyors fellépést. Drew Weissmannal együtt 2005-ben kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül. Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel kapcsolatos szabadalomnak. A róla elnevezett, nagyjából 1,5 km átmérőjű kisbolygó a főöv belső részén keringve 3,7 év alatt kerüli meg a Napot. (2002. január 11., Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna)

Nyár végén került fel Karikó Katalin portréja a Krisztina körút 30. szám alatti ház tűzfaláraForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A legfrissebb kisbolygó-elnevezési listán szerepel még:
• Vass Imre (1795-1863) mérnök, földmérő, barlangkutató, az aggteleki Baradla-barlang egyik legismertebb kutatója
• Schick Béla (1877-1967) gyermekorvos, a modern allergológia és immunológia egyik megalapítója.
• Guckler Károly (1858-1923) erdőmérnök, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője, aki a főváros környéki sikeres erdősítési munkák vezetésével elévülhetetlen érdemeket szerzett.
• Schulek Frigyes (1841-1919) építész, a magyar eklektikus építészet jelentős egyénisége, műegyetemi tanár, az MTA tagja.
• Tóth Imre magyar csillagász, fő kutatási területe a Naprendszer apró égitestjei, többek között a főövi kisbolygók és üstökösök vizsgálata.
• Paparó Margit magyar csillagász, a pulzáló változócsillagok földi és űrbeli megfigyelésének hazai úttörője.
• Oláh Katalin magyar csillagász, a kettőscsillagok, a csillagtevékenység, a csillagaktivitási ciklusok, csillagfoltok, és a differenciális rotáció vezető kutatója hazánkban.
• Kulcsár Győző (1940-2018) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok magyar vívó, később mesteredző.
• Miroslav „Miro" Mesaroš szlovák matematika és fizika szakos tanár, amatőrcsillagász, csillagász ismeretterjesztő.
• Tessedik Sámuel (1742–1820) szlovák evangélikus lelkész, iskolaalapító, tanár, gazdasági író.
• Kelemen János magyar csillagász, fő kutatási területe a GRB-utófények, üstökösök és kisbolygók megfigyelése volt.
• ÁbrahámPéter magyar asztrofizikus, fő kutatási területe a csillag- és bolygóképződés, beleértve a protoplanetáris korongokat és a fiatal csillagokat.
• Virághalmy Géza (1932-2019) magyar fizikus, 1972-től 1999 végéig az MTA Csillagászati Kutatóintézet műszaki csoportjának vezetője, igazgatóhelyettes.
• Barcza Szabolcs (1944–2021) magyar csillagász, egész pályafutása alatt a csillaglégkörökben lejátszódó egyes atomfizikai folyamatok vizsgálatával foglalkozott, de a földi légkör fizikája is élénken foglalkoztatta.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek