A világ legrégebbi pénzverdéje került elő Közép-Kínában

A világ legrégebbi, mintegy 2500 éves pénzverdéjére találtak rá a közép-kínai Honan tartományban. Kínai régészek szénizotópos kormeghatározással állapították meg, hogy a bronzöntödében az időszámításunk előtti 640 és 550 körül kezdhettek egységesített fémpénzt készíteni, ezzel a ma ismert, legrégebben működő pénzverde a világon - adja hírül az MTI.

A kép illusztrációForrás: Alex Coan/shutterstock.com

Az öntöde Honan mai székhelye, Csengcsou város nyugati részén feltárt egykori település romjai közül került elő. Az ásatás helyszínén további, az érmekészítéshez kapcsolódó leletet - egyebek mellett kész érméket valamint érmeöntéshez használt mintákat - is találtak, emellett több olyan, nagy méretű gödröt is feltártak, amelyeket a bronzöntéskor keletkezett hulladék lerakására használtak. Az egyik ilyen gödörből két kész fémérme került elő.

A tudósok szerint az érmék az időszámításunk előtti 770 és 476 között tartó, úgy nevezett Tavasz és ősz korszakban, valamint a Hadakozó fejedelemségek korszakában (időszámítás előtti 475-221) lehettek használatban fizetőeszközként, ezzel Kína legrégebbi fém érméinek egyikei. A világ eddigi legősibb pénzérméit a mai Törökország területén találták és nagyjából az időszámításunk előtti 7. századra datálják őket.

Az ásatást végző kínai régészcsoport a Cambridge Egyetem Antiquity című régészeti folyóiratában megjelent cikke szerint a pénzverdét az időszámításunk előtti 8. században bronzöntödeként egyéb fémtárgyak - egyebek mellett fegyverek - készítésére használták és csak mintegy egy évszázaddal később kezdték meg ott az érmék készítését. Kiemelték: a történészek még mindig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi volt az oka a pénzérmék felbukkanásának. Egyes elméletek szerint az adás-vételeket próbálták a pénz bevezetésével megkönnyíteni, míg mások szerint az adóbeszedés miatt kezdték használni az érméket.

A pénzverdének is helyet adó Kuancsuang-romok egy időszámítás előtt 800 körül, a Nyugati Csou dinasztia idején épült település maradványai. A települést a jelenlegi ismeretek alapján időszámításunk előtt 450 körül elhagyták. A romok között egyebek mellett bronzöntödék, fazekasműhelyek, valamint csontokat megmunkáló mesterek műhelyei kerültek elő.

 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek