Ellentmond a fizika törvényeinek, ahogy a Holt-tengerben lesüllyednek a sókristályok

    Eddig nem értették a tudósok, hogyan lehetséges az, hogy a vízfelsőbb rétegeiben kiváló sókristályok havazásra hasonlító módon lesüllyednek a tó fenekére.

     

    A Kaliforniai Egyetem, az Izraeli Geológiai Kutatóintézet (GSI) és a Bar-Ilan Egyetem tudósainak közös tanulmánya, amely a Water Resources Research című tudományos lapban jelent meg, magyarázatot ad a szokatlan jelenségre, és segít annak megértésében, hogyan alakultak ki a Földön a nagy sóraktárak, írja az MTI híre alapján a HVG.hu.

    Lebegés a Holt-tengerbenForrás: Hrecheniuk Oleksii/Shutterstock

    Az Izrael délkeleti részén fekvő Holt-tengerben nincs élet, a víz több mint 34 százalékos sótartalma miatt. 1979-ben fedezték fel azt a jelenséget – a sókristályok lesüllyedését – amire eddig nem találtak magyarázatot. Mivel a nap felmelegíti és részben elpárologtatja a felszíni vízréteget, így az a terület még sósabb. A hószerű só innen származik, a kristályok apró rudacskákká állnak össze, amelyekre egyre több réteg rakódik. Az ezeket körülvevő melegebb, kevésbé sűrű víz azonban nem keveredik az alatta lévő hidegebb réteggel. Ezért volt eddig rejtély, hogyan jutnak le a sópelyhek a fenékre.

    A kutatók számítógépes szimulációkkal jártak a különös jelenség végére, és arra az eredményre jutottak, hogy amikor a tóban a felső vízréteg megremeg, például hullámzás hatására, akkor a sórudacskák turbulenciát képeznek, a meleg víz pedig emiatt lejut a hidegebb rétegbe. Mivel a hő gyorsabban oszlik el, mint a só, a lejutó víz gyorsan kihűl. Amint a víz lehűl, csökken a sótartalma, a sórudacskák széttöredeznek és kristályok formájában süllyednek le.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!