Maja szentélyre bukkantak a világ legnagyobb víz alatti barlangrendszerében

    Ősmaradványokat, köztük óriáslajhárok fosszíliáit, és egy gondosan kidolgozott maja szentélyt rejt a világ legnagyobb, 347 kilométer hosszú víz alatti barlangrendszere Mexikóban.

    A Yucatán-félsziget föld alatti vizeinek tanulmányozásával és megőrzésével foglalkozó Gran Acuifero Maya projektben részt vevő szakemberek idén januárban jöttek rá hónapok óta tartó kutatások eredményeként, hogy a térség két óriási barlangrendszere, a valaha 263 kilométeresnek mért Sac Actun és a 84 kilométeres Dos Ojos egybenyílnak. A vízzel elárasztott két nagy barlanglabirintus Tulum tengerparti üdülőhely közelében kapcsolódik egymáshoz.

    A MTI arról ír, hogy a régészek hétfőn ismertették a barlangrendszer feltárásának eredményeit. A kutatók szerint a barlangrendszer vízszintje folyamatosan változott, és a súlyos aszályok idején - olykor veszélyes - vízforrásként szolgált a helyiek számára - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

    Cenote Sac Actún - Akumal barlang TulumbanForrás: Nido Huebl / Shutterstock.com

     

    A területére merészkedő állatok és emberek egy része soha nem jutott ki élve,ám az ő balszerencséjük segíti a kutatókat abban, hogy a felfedezett maradványok révén apró lépésekben összerakják a barlangrendszer 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődött és a 11 700 évvel ezelőtt befejeződött pleisztocén földtörténet korig visszanyúló történetét. A megkövesedett állati maradványok között a Gomphotheriidae családba tartozó elefántszerű teremtmény, valamint óriáslajhárok és medvék fosszíliáira bukkantak a szakemberek. Az emberek által hátrahagyott tárgyak között égetett emberi csontokat és kerámiákat azonosítottak, valamint falvéseteket is találtak.

    A leletek között található egy maja szentély is, amelyet a háború és a kereskedők istenének emeltek. A szentélyhez egy lépcső is tartozik, amely megközelíthető egy, a barlangrendszerrel kapcsolatban álló víznyelőn keresztül is.

    A Yucatán-félsziget tele van a maja nép monumentális emlékeivel. A maják városai rátelepültek azoknak a kútszerű karsztképződményeknek (cenote) a kiterjedt hálózatára, amelyek kapcsolatban álltak a vízzel teli barlangokkal. Egyes ilyen víznyelők vallási jelentőségre tettek szert a maják körében, akiknek leszármazottai ma is lakják a vidéket. A kutatók a barlangrendszerhez kapcsolódó több másik víznyelőnél is rituális tevékenységekre utaló jeleket találtak.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!