Valencia mindig is bővelkedett elegáns art nouveau épületekben, és gótikus, illetve reneszánsz emlékekben. Az elmúlt két évtized fejlesztései mindezt lenyűgöző kortárs építészettel egészítették ki Spanyolország harmadik legnagyobb városában. 

A város központjában huszonegy évszázad történelme bontakozik ki: kihagyhatatlan látnivalót jelent a Szűz Máriának szentelt Katedrális, melyben két Goya-festményt is őriznek. Nem mostanában lett ez fontos kegyhely, a Katedrálist ugyanis egy római kori templom, majd az azt követő 8. századi mecset romjaira építették a 13. században. Mellette áll a vele egykorú Micalet-torony, melybe 207 lépcső vezet fel, de a tetejéről, a nagyharang mellől megcsodálhatja a Katedrális kék mozaikos kupoláját és más, közeli templomokat, a távolban pedig a Földközi-tenger is feltűnik.

A városban egyébként sok templom van, egyik szebb, mint a másik. Érdemes bekukkantani még a San Nicolás templomba is, melyet nemrégiben újítottak fel, és úgy tartják róla, ez Valencia „Sixtusi kápolnája".

Az UNESCO világörökségi helyszín, az európai gótikus építészet egyik remekműve a valenciai selyempiac. A Lonja de la Seda-t a 15. század végén építették, a város fénykorában. Az árupiacnak valaha otthont adó terem spirális oszlopai az egyik látnivaló, a másik az, ahol a tengerészeti bíróság ülésezett. Érdemes 3 euróért venni egy audioguide-ot, mert brosúrák nincsenek az épületről.

Ha már piacoknál tartunk, a Mercado Central hatalmas, modernista stílusban emelt épületét sem szabad kihagyni – Európa egyik legnagyobb piacáról beszélünk. Az 1928-as épületben valószínűleg annyi tengeri herkentyűt lát majd, mint még soha, a hentesek standjai pedig sonkáktól, kolbásztól és óriási szelet steak-ektől roskadoznak. Az itt található tapas bárban érdemes kérni egy pohár bort, és figyelni a nyüzsgést.

Ami Valenciát igencsak különlegessé teszi más városokhoz képest, az az, hogy képesek voltak egy egész városi folyót új mederbe terelni. Az 1950-es évekig ugyanis a Tuira folyó többször is megáradt, végül a helyiek megunták az általa okozott károkat, és szépen elterelték. A folyómederben pedig többek között parkok kaptak helyet, ahol a helyiek kocogni, gördeszkázni, biciklizni járnak. Partját vendéglők, bárok szegélyezik. Ha Ön is csatlakozna, egy órára a kerékpárbérlés 5 euró körül van.

Múzeumok és állatos élmények

A helyiek körében megoszlanak a vélemények a Művészetek és Tudományok Városáról (Ciudad de las Artes y las Ciencias), többek szerint drágára sikerült, és építészetileg is kifogásolható. Ígérjük, hacsak nem szakértő, ebből semmit sem fog észrevenni. A masszív, 350 ezer négyzetméteren elterülő komplexumban operaház, tudományos múzeum, 3D mozi és tengeri akvárium kapott helyet.
Az épületek körüli sétányok és medencék kellemes sétára invitálnak – hogy a legtöbbet hozza ki az élményből, bérelhet biciklit, paddleboard-ot, segway-t és más sporteszközöket. Ezen a környéken könnyedén eltölthet egy egész napot, ráadásul az attrakciók némelyike egészen éjfélig nyitva tart, erről érdemes a honlapon tájékozódni.

Az Oceanogràfic, azaz Akvárium külön megér egy misét. Persze, persze, Budapest déli részén is láthat halakat, de ez azért egy kicsit nagyvonalúbbra sikerült. Európa legnagyobb és építészetileg legelegánsabb akváriumában ugyanis 45 ezer fajjal ismerkedhetnek a látogatók. A tengeri ökoszisztémákat ráadásul a lehető legprecízebben és legvalósághűbben másolták le.

A Bioparc sem egy hétköznapi állatkert. Innovatív megoldásainak köszönhetően az állatok és látogatók közötti korlátok szinte észrevehetetlenek. A kizárólag afrikai állatoknak szentelt park 100 ezer négyzetméteren, a Turía folyó medrének helyén, a Parque de Cabecera-ban kapott helyet. Itt nem az állatokat helyezték el helyi közegben, inkább úgy kell elképzelni, hogy a látogatót viszik hozzájuk, Afrikába. A földimalacok, leopárdok és vízilovak nagy tömegeket vonzanak, de a legvarázslatosabb rész a Madagaszkárt bemutató szekció, ahol a makik a látogatók lába alatt, vízesések között ugrándoznak. A Bioparc nyári időszakban egészen este 9-ig nyitva tart.

Plusz egy tipp

Ha március közepére sikerül időzítenie a valenciai kiruccanást, a számtalan látnivalón kívül még a Las Fallas de San Josén is részt vehet. A falla jelentése papírmasébábu, melyeket a helyi művészek csoportjai készítenek el a fesztiválra. A város minden kis körzete saját falla-t állít, és amikor az éjszakai készítést – azaz plantá-t – követő reggelen felébrednek, már 350 falla van a városban. Az akár 15 méter magas bábuk több ezer euróba is belekerülhetnek, groteszk arcvonásaik rendszerint politikusokra és helyi celebekre emlékeztetnek.

A falla készítésének szokása a 19. századra nyúlik vissza. A kapcsolódó fesztivál a nap huszonnégy órájában tart, melynek során utcabálok, paella-főző versenyek, felvonulások, szabadtéri koncertek, bikaviadalok és ingyenes tűzijáték szórakoztatja a közönséget. Valencia a világ pirotechnikai fővárosának tartja magát, és március 1. és 19. között minden nap délután 2 órakor a mascletà (fülsiketítő petárdázás) rázza öt percen keresztül a Plaza de Ayuntamiento környéki ablaküvegeket.

Utolsó nap éjfélkor minden falla-t lángra lobbantanak, melyet természetesen tűzijáték egészít ki. Kizárólag a közönségkedvenc falla-nak kegyelmeznek: ez a Museo Fallero-ba kerül az idők végezetéig. Az UNESCO által is elismert kulturális örökséget hordozó múzeum valójában egy grandiózus szabadtéri tárlat, ahol érdemes sétálni egyet.

Nem csak városnézés: Valencia strandjai

A városközponttól mindössze negyed órányira vannak a Las Arenas, a Malvarrosa és az El Cabañal kékzászlós, több díjjal is kitüntetett strandok – mint ismeretes, egész Európán belül Spanyolországban, ráadásul épp Valenciában a legtisztábbak a strandok.

Ha pedig kiépítetlen strandon napozna inkább, mindössze tíz kilométerre kell elhagyni a várost, hogy dús növényzetű, homokdűnés partokon találja magát, mint amilyen az El Saler az Albufera természetvédelmi terület szívében.