Bejártuk Írország nyugati partvidékét déli irányból észak felé haladva. Felfedeztük a helyet, ahol először landolt egy Atlanti-óceánt átrepülő gép. Jártunk olyan mesebelinek tűnő, mohával borított erdőben, amelyről akár el is hinnénk, hogy tündérek lakják. Kastélyokat, nemzeti parkokat és tengerparti helyeket kerestünk fel, hogy összeállíthassuk a listát azokról a látványosságokról, amiket semmiképp sem szabad kihagynia, ha Írország nyugati részébe készül.

Ring of Kerry

Ezt a 179 kilométeres turistaútvonalat csak a legelszántabbak teszik meg végig gyalogosan, vagy kerékpárral. A legjellemzőbb egy egynapos kirándulás keretében, bérelt autóval vagy buszos kiránduláson felfedezni az út látványosságait. Jó tudni: a buszok a kanyargós utakon leginkább az óramutató járásával ellentétes irányban haladnak. Ezért azoknak, akik autóval vágnak neki a Ring of Kerry körbe haladó útvonalának, inkább azt szokták javasolni, hogy az óramutatóval megegyező irányba induljanak.

A közel 200 kilométeres útból persze egy-egy részt is élmény teljesíteni. Mi a Kenmare-öböltől észak felé, Killarney irányába haladó szakaszt javasoljuk, itt található ugyanis az út egyik legfőbb látványossága, a Ladies View nevet viselő kilátó. És kábé negyed órányi autóútra egy mohával fedett, elvarázsoltnak tűnő erdőben a Torc-vízesés is.

Bunratty

Az úton található sok vár és kastély közül azért érdemes Bunratty-t választani, mert itt egyszerre nézhetünk meg egy kitűnő állapotban megmaradt, ízlésesen restaurált középkori ír kastélyt, és egy száz-kétszáz évvel ezelőtti életet bemutató skanzent is. Több tipikus vidéki ír házat szereltek szét, majd állítottak újra össze a kastély kertjében, hogy a látogatók kényelmesen megismerhessék, milyen lehetett az élet egy jómódú gazda, egy halász, vagy egy szegény földműves otthonában az 1800-as években, és az 1900 évek elején.

A park egész évben várja a látogatókat, de a különböző mesterségek bemutatóit csak a nyári időszakban tartják meg. A pogácsára hasonlító, mégis édes, tejszínnel és lekvárral kínált scone-t viszont szerencsére egész évben frissen sütik a skanzen első kis kunyhójában a korhű ruhákba öltöztetett asszonyok, akik a szerepüket olyan szórakoztatóan játsszák, hogy képtelenség feltételezni, hogy valaha is elunnák.

Cliffs of Moher

A Moher-szirtek nem érdemtelenül lettek Írország leglátogatottabb természeti látványosságává. A tengerszint felett több mint kétszáz méterrel végigsétálni, látni az Atlanti-óceán hatalmas hullámait, ahogy a szinte teljesen függőleges sziklafalnak csapódnak, fantasztikus, természetközeli élmény. Még akkor is, ha a Moher-sziklákat évente egymillió turista keresi fel, és hibátlan infrastruktúra veszi körül a látványosságot. A "free wifi" tábláknál gyakrabban csak a korlát átmászásának veszélyeire figyelmeztető feliratokat találunk itt, ahogy sziklák feletti legmagasabb ponthoz, az O'Brian toronyhoz vezető úton sétálunk. Az időjárás percek alatt változik meg a szikláknál. A nagy szél miatt ide esernyő helyett inkább esőkabátot érdemes csomagolni.

Kylemore Abbey

1920 óta bencés apátság működik a Kylemore kastély falai között. A belga apácák érkezése előtt viszont nagyon is világi élet uralkodott a kastélyban. Utolsó tulajdonosának kártyatartozásai miatt kellett megválnia tőle. Az épületben egy kiállítás mutatja be, hogy a 19. században hogyan éltek az angol nemesek az akkor még teljes egészében a brit koronához tartozó szigeten. De a hely igazi különlegessége a birtok másik végében található üvegházmaradvány, ahová a parkon belül kisbusz közlekedik. Itt megnézhetjük, milyen előkelő tisztségnek számított főkertésznek lenni a viktoriánus korszakban.

 És szembesülünk azzal is, hogy milyen stresszel járt ez a kiváltság. A nemesség vagyonokért szerezte be a távoli gyarmatokról az egzotikus növények tucatjait, különösen a páfrányok számítottak divatosnak akkoriban. A különleges klímához szokott, Európában korábban még nem látott növényeket életben tartani pedig nem volt egyszerű. Annak a főkertésznek pedig, akinek a keze alatt a ház úrnőjének kedvenc páfránya elfonnyadt, nem akadt többé munkája a szakmájában. Nem csoda, hogy éjjel-nappal több ember is csak azzal foglalkozott, hogy megfelelő hőmérsékletű víz kerüljön az üvegházak fűtőrendszerébe.

Dan O'Hara háza

A fűtéshez az egész régióban tőzeget használtak, és sok helyen még most is ezzel gyújtanak be. A tőzeg kitermelésének folyamatát is megnézhetjük a Connemara Heritage központban, ahol Martin, a tulaj hosszan mesél a betérőknek a környék történelméről.

Megmutatja, hogy hol szállt le az első repülő, ami átrepülte az Atlanti-óceánt; hogy hol sikerült az első rádiójeleket fogni Amerikából; hogy a szájhagyomány szerint hol vetette partra a spanyol Armada megmaradt legénységének és lovainak egy részét a tenger, és felviszi a látogatókat Dan O'Hara házához is. A 19. században itt élt férfi szomorú története fennmaradt egy ír dalban is, amit Martin el is énekelt nekünk.

Írországban a Budapestről Dublinba heti négy járatot üzemeltető Aer Lingus légitársaság és az Irish Welcome Tours vendégeként néztünk körbe.